Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-01 / 1. szám
©i 'Ж\зzEUMi Hírlevél m Ugyancsak II. díj (1.100.000 Ft): Bp. Főváros XIII. kér. Önkormányzata - az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény támogatásáért. III. díj (700.000 Ft): Kunszentmárton Város Önkormányzata - a Helyttörténeti Múzeum támogatásáért. A községek kategóriájában I. díj (800.000 Ft): Martonvásár Nagyközség Önkormányzata - az Óvodatörténeti Gyűjtemény támogatásáért. II. díj (600.000 Ft): Magyarszombatfa Község Önkormányzata - a Fazekasház támogatásáért. III. díj (400.000 Ft): Dunapataj Nagyközség Önkormányzata - a Helytörténeti Gyűjtemény támogatásáért. Különdíjat (400.000 Ft) kaptak: • Kiskunhalas Város Önkormányzata - a Halas Galéria támogatásáért, • Orosháza Város Önkormányzata - a Szántó Kovács János Múzeum támogatásáért, • Túrkeve Város Önkormányzata - a Finta Múzeum támogatásáért. Miniszteri elismerő oklevélben (és 100.000 Ft-os jutalomban) részesültek: • Ibafa Község Önkormányzata - a Pipamúzeum támogatásáért, • Nagytarcsa Község Önkormányzata - a Falumúzeum támogatásáért, • Tardona Község Önkormányzata - a Jókai Emlékszoba támogatásáért. Összesen: 10.000.000 Ft Valamennyi nyertesnek és díjazottnak szívből gratulálunk! Dr. Nagy László G., a bíráló bizottság titkára Múzeumi könyvtárak Bemutatjuk a tatai Kuny Domokos Múzeum Könyvtárát A Kuny Domokos Múzeum Könyvtárának története Komárom vármegyében is - hasonlóan az ország nagyrészéhez - а XIX. század második felében formálódott meg egy olyan társadalmi kezdeményezés, amely a későbbi múzeum magját alkotó egyesület megalapításához vezetett. A nem minden előzmény nélkül 1886-ban megalakult Komárom vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet, elsősorban a komáromi bencés gimnázium anyagára támaszkodott. A gimnázium az 1860-as évek végétől - elsősorban oktatási célból - régészeti és történeti emlékeket tartalmazó régiségtárat tartott fenn, és azt folyamatosan, vásárlásokkal is gyarapította. 1911- ben az időközben egyesületté vált egylet /1900/ és a helyi Közművelődési Egyesület, amely 1913-ban megkapta még a Vármegyei Könyvtárat is. Ugyanebben az évben nyílt lehetősége a múzeumnak és a könyvtárnak a kor színvonalán álló, modern körülmények közé történő elhelyezésre a Kultúrpalota átadásával. (A komárnoi Duna Menti Múzeum ma is ebben az épületben található.) A könyvtár gondozója a múzeum igazgatója, Alapy Gyula volt. Az egyesületi könyvtár alapjául Kulcsár István gyűjteménye szolgált. Az idők folyamán különböző adományokból, hagyatékokból fokozatosan gyarapodott. így ide került a Ghyczy-féle könyvtár, Ányos Lajosnak és feleségének a könyvtára, id. Szinnyei József Könyvtára, Palkovich Viktor hagyatéka és a Besztercebányai- és a Körmöcbányái Kaszinó magyar könyvtárának nagy része. (Napjainkban a múzeum könyvtára több mint 40.000 kötettel rendelkezik.) Az első világháború után a közel negyvenéves szerzőmunkával és sok-sok áldozattal létrehozott intézmény, értékes gyűjteményével és a könyvtárral az ország számára elveszett, megyénkben megszakadt a múzeumügynek az a szerves fejlődése, amely a békekötés által nem, vagy csak részben szerencsésen folytatódott tovább. Miután a két világháború közötti politika központi kérdése a revízió, az elveszett javak visszaszerzése, nem pedig a pótlása volt, Komárom megye Magyarországon maradt részén ebben az időszakban új múzeum nem alakult. Ezt csak a második világháború után, 1950-ben történt meg állami támogatással Tatán. Ennek az új múzeumnak az alapjául is egyházi iskolai gyűjtemény szolgált, mégpedig a tatai Piarista Gimnázium 1912-ben alapított gyűjteménye. KULTÚRÁK сМ&ч I ATATAI KUNY DOMOKOS MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEI 5. 29
