Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-02-01 / 2. szám
si^úzeumi Hírlevél J© szabású építkezése Bécsben a Hofburg, Budapesten a Királyi Palota majd kétszeresére bővítése. Az új szárnyban három új dísztermet építettek, Szent Istvánnak, Corvin Mátyás királynak és a Habsburg uralkodóknak szentelve, ezzel is hangsúlyozva a Habsburgok történelmi szerepének folyamatosságát. A kiállítás felidézi a „tegnap világát"- az Erzsébet császárné köré gyülekező nem hivatalos „gödöllői udvart”, a Sirkecke egykori korzóját, a függönyökkel, dísztárgyakkal zsúfolt pompás historikus enteriőröket és kávéházakat, a színházak, operett, népszínmű, zene és irodalom egykori szenzációit. Külön érdekesség a legfontosabb magyar dráma, Madách. Imre Az ember tragédiája c. művének bécsi bemutatójához Zichy Mihály illusztrációja nyomán Franz Rottonara műhelyében készült, Esterházy herceg által finanszírozott díszletképe. A nagyszabású bemutató súlypontja a képzőművészet, a múlt századforduló „homo estheticus”-a által alkotott remekművek. Osztrák festők fedezték fel al 9. század második felében a magyar Alföld szépségét, amikor August von Pettenkojfen vezetésével megalapították a szolnoki festőiskolát. A plain air napfényes színei viszont a francia impresszionista mesterek kísérleteinek ismerete nélkül SzinyeiMerse Pál ecsetjén ragyogtak fel az 1870-es évek elején, melyet négy kisebb vázlaton csodálhat meg a közönség. Az. ún. Stimmungsimpressionismusi osztrák és magyar mestereinek megkapó tájképei mellett Munkácsy Mihály viszonylag kevés plan air hangulatú képei közül az egyik fő művet, a Poros utat mutatjuk be. Szólni kell arról is, hogy a bemutatott 50 év az iparművészet nagy korszaka, mind a historizmus, mind a szecesszió formaalkotása idején. Mívesen kialakított és kecses bútorok, fantasztikus minta és formagazdagságú üveg, ötvös, bőr műtárgyak, könyvillusztrációk, ex librisek, nagyon munkaigényes és dekoratív halasi csipkék, a világhírű Zsolnay kerámia magyaros stílusú és szecessziós alkotásai bűvölik el látogatót, hogy csak néhány példát soroljunk fel a gazdag iparművészeti anyagból. Az üvegművészet és az épületkerámia érvényesül a szecessziós építészetben is Otto Wagner és a magyar Lechner Ödön és tanítványai formabontó művein. Az emeleten a színek világa fogadja a látogatót, a magyar festészet és szobrászat az osztrákokétól, Klimt-tői, Kokoschká-tói és Schielé-től eltérő eredményei. A szolnoki iskola újabb generációja, a plain air szépségét különböző módon feldolgozó nagybányaiak, élükön Ferenczy Károly\y&\, a magyar szabadtéri festészet talán legnagyobb mesterével. A tárlaton olyan változó, folyamatosan a legfrissebb irányzatokat feldolgozó nagy egyéniségek dominálnak, mint Vaszary János és Rippl Rónai József, illetve magányos, sehova sem tartozó zsenik, mint Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos. A Wiener Werkstätte magyar megfelelője a magyaros stílust kereső Gödöllői művésztelep és szövőműhely. A kiállítás befejező részében megjelenik, az 1910-es években az államilag támogatott és befutott idősebb művészekkel szembeforduló, már avantgárd irányzatokhoz igazodó Nyolcak művészete. Végül az I. világháború alatt jelentkező, majd Bécsbe emigráló Ma és a Kassák kör. A kulturális, művészeti körképbe helyet kap a színház és színházi színpadkép megújulása, és az új művészet, a film e korszakban készült próbálkozásai, illetve dokumentumai. A kiállítást egykor nemzetközi visszhangot kiváltó, az 1912-ben Neukunst néven Budapesten bemutatkozó avantgárd bécsi művészek, tárlatának felidézése zárja, amely a résztvevő művészek: Schönberg, Kokoschka, Gütersloh további pályájában meghatározó volt. Ez a kiállítás egyik szenzációja, s olyan nem várt eredménye, amely világosan mutatja, milyen fontos egymás művészetének megismerése és a szoros együttműködés felelevenítése az osztrák és magyar kultúra, művészettörténet között. A kiállítást a Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Iparművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, és még további 15 kölcsönző intézmény legszebb műtárgyaiból a múzeumok munkatársai állították össze, s közel 500 darabot szállítottak Bécsbe, amelyet az osztrák múzeumok, Historisches Museum der Stadt Wien, Belvedere, Ludwig Muzeum, Schönberg Center és még más kölcsönzők anyagával, kb.150 darabbal egészítettek ki. A kiállítást, amely Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával jött létre, magyar részről Görgey Gábor kulturális miniszter nyitja meg. Támogatók: Budapest Főváros Önkormányzata, Uniqua Biztosító, Kunstrans, Skira könyvkiadó. A kiállítás fő szervezője a Collegium Hungaricum, Prof. Dr. Csűri Károly igazgató. A kiállítás rendezője: F. Dózsa Katalin, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese; anyagválogatás, tudományos koncepció: Bakó Zsuzsa, Plesznivy Edit, Sármány-Parsons Ilona, Sisa József. Kapcsolattartó személyek: Öze Xenia BTM - 225-78-09, Aczél Eszter Krisztina BTM - 06/ 30/231-1690, Kékesi Katalin CH - 0043/1/2140581, Anita Moder KHM - 0043/1/52524402 58
