Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-02-01 / 2. szám
m^fúzEUMi Hírlevél J© Most 242 cserepartnerrel - természettudományi múzeumokkal, tudományos kutatóintézetekkel, egyetemekkel - állunk kapcsolatban a világ minden tájáról. 180 külföldi partnerünk között szinte minden európai állam képviselője megtalálható. 15 intézmény az USA különböző tagállamaiból, 3 pedig Japánból, Brazíliából és Kínából küldi hozzánk anyagait. Közülük sok intézmény több folyóiratot, monográfiát és különlenyomatokat is postáz számunkra. Külön figyelmet érdemlők a múlt századból származó és e század eleji csodálatos könyvek, például Hazslinszky Frigyes: A Magyar Birodalom zuzmó-flórája (Budapest, 1884), Koch Antal: Az Erdélyrészi medencze harmadkori képződményei (Budapest, 1900), Chernelházi Chemel István: Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre (Budapest, 1899). A könyvtár raktározási rendje annak speciális állományából és az apátsági épület adottságaiból következően (nagy belmagasság, helyhiány) méret szerinti. Szerzői és szakrendi (ETO) katalógus segíti az állományban való eligazodást. A könnyebb és gyorsabb keresést a mind teljesebbé váló számítógépes feldolgozás teszi lehetővé. Újvári Judit, könyvtáros Fórum Múzeum és kávé Reflexiók egy kritikára „Hja, már a kávé sem a régi!” - Szokta mondani drága nagyanyám. És ebben lehet valami, mert Trogmayer Ottó reggeli kávéja mellett a Magyarország múzeumai könyvünket olvasgatva az Ópusztaszer címszót illusztráló két képet négynek számolta. 50%-kal erősebb a mai kávé? Nem is gondoltam volna. Talán ezért nem ízlik nagymamának. Jó érzéssel tűnődöm, milyen nagyszerű is az, ha könyveinket avatott szakemberek, kollégák kitüntető figyelemben részesítik, s hasznos észrevételeikkel hozzájárulnak az újabb kiadások jobbításához. A jószándékú segítség azonban nem mindig sikeres, amint Trogmayer cikke is példázza. A „hibajegyzék”-et átfutva, hamar kiderül, hogy a fotósok nem anonímak, a 293. - egyébként már számozatlan - oldalon megtalálhatók A fényképek készítői, köztük Dömötör Mihály is. A „vérszerződés” kifejezés előtt szerepel egy rövidítés, az „ún.”, amivel a magunk módján igyekeztünk távolságtartásunkat jelezni - hogy idézzük - „a kis honfoglaló horror”-tól. A Vörösmarty-sorok valóban jobban ideillettek volna, de a mű egy lexikon jellegű kézikönyv, ahol nemhogy minden sorért, de minden szóért meg kellett küzdeni. Aki írt már hasonlót, ismeri e munka gyötrelmeit, és ennek köszönhető, hogy - egy kis ugrással - a néprajzi gyűjteménynél helyenként elmaradt az egyes épületek származási helye, sőt az épületek közül is csak az általunk legfontosabbnak tartottakat volt lehetőség megemlíteni. Csak magunk között, az Emlékpark látványosságai közül a hiányoltak némelyikét az általunk nagyrabecsült vállalkozás iránti tapintatból hagytunk ki. Visszatérve az ópusztaszeri gyűjtemény létrejöttének körülményeire, a nyomda ördöge a recenzenst sem kímélte, bizonyára nem 1873-at akar írni, mint - szerintünk - az emlékpark koncepciójának kialakítási dátumát. Az évszázaddal későbbi időpont a tervezés megkezdése, de, hogy a könyvet idézzük: „ 1973-ban kezdett körvonalazódni egy Nemzeti Történeti Emlékpark koncepciója”, ez sem vág pontosan egybe a kritikával. Egyébként a néprajzi részleg tervét 1973-ban készítette el Juhász Antal. Erdei Ferenc neve valóban hiányzik, de sajnos a szűk terjedelem miatt Trogmayer Ottóé is kimaradt, pedig nélküle nem születhetett volna meg az Emlékpark, és ugyanúgy Juhász Antal nélkül sem. A néprajzi részlegnél maradva: „A gyűjtemény a mai Csongrád megye népi építészetét és 19-20. századi agrárnépességének életmódját mutatja be”, írja létrehozója, Juhász Antal a TKM Kiskönyvtára 315. darabjának bevezetőjében. A romterület pedig, legalábbis ismereteink szerint nem áttelepített, tehát nem más megyéből származik. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az egész Emlékpark nem a Dél-alföldi régiót reprezentálja, de csongrádi példákkal... Csete György, mint az invenciózus erdő és ember kiállítás épületeinek tervezője szerepel a kötetben, hát, a statikus nem, és a Körkép épületének tervezője sem - Lásd a terjedelemről korábban elmondottakat. Hogy a Körkép restaurálása összesen húsz évig tartott? Bizonyára, de az is biztos, hogy a tényleges, befejező munkálatokra ennek csak ötödé jutott. A kifogásolt kiállításokkal, majd a nyitva tartásokkal kapcsolatosan szabad legyen a figyelmébe ajánlani, hogy az előszó jelzi, az anyaggyűjtést 2000. június 30-al zártuk. A jártas múzeumi szakembernek talán nem kell bizonygatni, hogy intézményeink még az adott naptári éven belül sem tudják mindig tartani az előre meghirdetett nyitva tartásukat, nemhogy több év távlatából! Ezért is adtuk meg, hogy a pontosításért a könyv használója hova forduljon! Őszintén fájlalom, hogy Trogmayer Ottónak nem volt ideje a hét éve megjelent kötet többi részének hasonlóan alapos átnézésére, mert bizonyára sokat segített volna. így csak az a tanulság vonható le, hogy finom a mi kávénk, de talán tanácsos mértékletesen fogyasztani. Balassa M. Iván főszerkesztő 69
