Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-02-01 / 2. szám
©^ifúZEUMI J/íRLEVÉLi© kundorozsmán cukrászszerszámokat gyűjtött. Szabó Mátyás algyői sonkolyos és kútfúró eszközökkel egészítette ki a gyűjteményt. A szakemberek gyakori cserélődése után kiegyensúlyozottabb, tervszerű és jelentősen gyarapodó korszak következett az 1950- es évek végétől. 1957-től a gyűjtemény kezelését Juhász Antal vette át, aki 1991-ig volt gondos gazdája e jelentős örökségnek. A múzeumban töltött több mint három évtized alatt a néprajzi gyűjtemény műtárgy állománya megkétszereződött. Az első években az elődök példáját követve elsősorban a kézműves mesterek hagyományos eszközkészletét gyűjtötte, kiegészítve a korábbi vásárlásokat, illetve újabb mesterségeket bevonva a gyűjtőkörbe (pl. gombkötő, bocskoros). A háztartás, lakásbelső tárgyai mellett a gazdálkodás szerszámai sem kerülték el figyelmét. Nevéhez fűződik az Ópusztaszeren látható kocsigyűjtemény megalapítása is. Múzeumi évei alatt jelentős fejlődésnek indult a Néprajzi Adattár, melyhez 1986-tól a parasztélet hétköznapjait és ünnepeit megörökítő felvételéket őrző videotár is kapcsolódik. A három, általa rendezett állandó kiállítás mellett több időszaki tárlattal is megörvendeztette a szegedi múzeumlátogatókat. Az 1960-as évek elejétől a gyűjtő- és feldolgozó munkában részt vállalt T. Knotik Márta, viseleti darabok és archív fényképek gyűjtésével, valamint ifjú bele József, többek között hentes- és mészáros eszközök és két világháború közötti szatócsbolt és pékműhely felszerelésének felkutatásával. A gyűjtemény darabszáma ma meghaladja a 17 ezret. A gyűjtések hangsúlya a hiányok pótlása mellett a paraszti világ változásainak tárgyakban megragadható rögzítésére esik. A gazdag gyűjtemény legszebb darabjai a Csongrád megye népművészete című állandó néprajzi kiállítás vitrinjeiben láthatók, ugyancsak gyűjteményünk tárgyai varázsolják élővé az ópusztaszeri emlékpark több parasztházát. Raktárunk azonban még így is rejteget csodálnivalót. Kiállításunkban csupán ízelítőt tudunk nyújtani abból a gazdag anyagból, amelyet közel egy évszázad alatt a szegedi néprajzi tár jeles őrei gyűjtöttek. Válogatásunk keretében az elődök gondos munkájának terméséből a régi, szegedi nagytáj paraszti világát felidéző tárgyak mellett néhány olyan ritkaságot is bemutatunk, amelyek egyediségük, olykor tudományszakunk határait már-már túllépő megjelenésük miatt a raktári polcok csöndjére vannak ítélve. Bárkányi Ildikó Új állandó kiállítások 100 éves a debreceni múzeum - A Déri Múzeum nagyjai Felújított állandó kiállítás és centenáriumi ünnepség a Déri Múzeumban 2002. december 9-én délután került sor a kupolateremben a múzeum alapítóinak, nagy mecénásainak, támogatóinak szentelt állandó kiállítás megnyitójára. A tárlatot Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója adta át a nagyközönségnek. Ezt követően került sor a Déri Múzeum időszaki kiállítóterme névadó ünnepségére, amikor is a terem felvette a debreceni múzeumügy egyik legnagyobb egyénisége, Zoltai Lajos nevét. Zoltai Lajos érdemeit ez alkalommal Dankó Imre nyugalmazott megyei múzeumigazgató méltatta. Ebben a teremben nyílt meg a közel egy évig látható, nagyszabású időszaki kiállítás „A Déri Múzeum kincsei" címmel. A válogatás mindenekelőtt a múzeum sokrétűségére, gyűjteményi gazdagságára és egyedülálló értékeire kíván rámutatni. A kiállítást Kócziánné Szentpéteri Erzsébet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztályának vezetője nyitotta meg. A „Kálvinista Róma" Debrecen Cívis város lakói mindig is szívesen áldoztak a szép tárgyakra, ipar-Durucskó Zsolt, Debrecen: Dolce vita, avagy sértődés, harag, kibékülés, 2002 XI. Országos Rajzbiennálé, Salgótarján 47