Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2003-12-01 / 12. szám

m MúzE^jjg^vÉL m A Magyar Nemzeti Galéria új szerzeménye WEININGER ANDOR HAGYATÉKA NEW YORKBÓL Berényi Zsuzsanna fotói Igen jelentős ajándékot ka­pott a Magyar Nemzeti Ga­léria az Egyesült Államok­ban működő Weininger Ala­pítványtól. Kapta ezt nem­csak a művész magyar szár­mazása miatt, hanem az in­tézményben már több mint egy évtizede folyó tudomá­nyos kutatási és kiállítási tevékenység nemzetközi el­ismeréseként. Az 1986-ban New Yorkban meghalt festő ha­gyatékából nem kisebb mú­zeumok részesedtek (de sa­ját anyagi ráfordításuk mel­lett), mint a Metropolitan Museum of Art, a Yale Uni­versity Gallery, a Harvard University Busch-Reisinger Museum, a kanadai Art Gallery of Ontario és az University of Mani­toba Gallery One One One, a hol­landiai Centraal Museum Utrecht, a berlini Bauhaus-Archiv, a kölni Theaterwissenschaftliche Samm­lung, az Ulmer Museum és a wei­­mari Bauhaus Museum. A művek odaítélésekor figyelembe vette a kuratórium a művész életútjának állomáshelyeit. így a Magyar Nem­zeti Galéria Weininger Andor sok­rétű pályájába betekintést nyújtó válogatáson túl elsősorban a ma­gyar vonatkozású, azaz korai mű­vek egyedülálló, eddig teljesen is­meretlen és feldolgozatlan sorához jutott hozzá. A nyolcvan műből és to­vábbi több mint nyolcvan vázlatból, tervből álló együttes a Grafikai Osz­tály törzsanyagának sajátos gyűjte­ményi egysége lett. Weininger Andor 1899-ben Karancson látta meg a napvilágot. Enteriőr virágcsendélettel, 1930. Akvarell, tempera, tus, papír, 335 x 271 mm, MNG Ltsz.: F 2003.31 Pécsett kezdett rajzolni, ahol a gimnázium elvégzése után 1917-18-ban jogot tanult. Ifjúkori rajzainak tanúsága szerint Rippl-Ró­­nai hatott rá és az olasz re­neszánsz mesterek műveit tanulmányozta behatóan. 1918-19-ben a budapesti Műegyetemre járt, ami már jól mutatja későbbi tervezői affinitását. 1919-21 a Pécsi Művészkörben kiállította korai tájképeit. Ezekkel és szimbolikus kompozícióival hívta fel magára a figyelmet. 1921-ben baranyai festőtár­saival: Molnár Farkassal, Johann Hugóval és Stefán Henrikkel együtt beiratko­zott a weimari Bauhausba. A modern szemléletű főiskolán az előtanfolyam elvégzése után Wei­ninger a Falfestészeti Műhelyben folytatta tanulmányait. A Bauhaus­­ban alapvető forma, szín, mozgás és térképzési kísérletek foglalko­zott. 1922-ben a holland konstruk­tivista, Theo van Doesburg hatá­sára kibontakozó weimari KŰRI (Konstruktiv, Utilitär, Rational, In­ternational) mozgalom oszlopos tagja lett. Az alapszínekkel derék­szögű hálórendszerben konstruált művei az új esztétikai rend utópiáját hirdették. A nyarakat Pécsett töltötte. Kedvenc motívuma a Mecsek-alji táj volt, melyet 1915-1925 között oly gyakran megörökített. Az apró házakat felülnézetből jelenítette meg, a Mecsek egyre elvontabban jelzett tektonikus vonulatai között (Mecsek alja II. 1920 körül). 1923-től Weininger a Bau­­hausban egy Mechanikus revü 2003. cfecem6er

Next

/
Oldalképek
Tartalom