Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-12-01 / 12. szám
m Múzeumi á/írlevélj© Metamorfózis Imre Zoltán emlékkiállítás Bajor Gizi Színészmúzeum 2003. november 21.-2004. január 31. Az 1997-ben elhunyt Imre Zoltán koreográfus 2003. november 8-án lenne 60 esztendős. A művészre emlékezve, Metamorfózis címmel november 21-én a Bajor Gizi Színészmúzeumban időszaki kiállítás nyílt, amely a nemzetközi hírű táncos-koreográfus, a sokoldalú, ízig-vérig színházi ember életébe és művészi pályájába ad betekintést. A kiállítás enteriőr jellegű. Láthatunk szobabelsőt, a művész kedvenc bútorait, személyes tárgyait, különböző műtárgyakat, illetve saját képző- és iparművészeti alkotásait. Mindezek mellett fotók, plakátok egyéb írásos és tárgyi dokumentumok, jelmezek alkotják a kiállítás másik tartalmi részét. Imre Zoltán művészi alkotómunkáját pedig videón pergő táncrészletek varázsolják még élőbbé. A kiállítás rendezője: Szúdy Eszter muzeológustánctörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának gyűjteményvezetője. A válogatott anyag látványtervezője Paseczki Zsolt díszlettervező. A kiállítás megtekinthető csütörtöktől vasárnapig 14 és 18 óra között. Információ: OSZMI, Budapest 1013 Krisztina krt. 57. T áncarchívum Szúdy Eszter, Szilágyi Agnes Telefon: 375-5590, Fax: 375-1184/115 E-mail: behumi.ferencne@ella.hu SZEGED 2000 év építészete Magyarországon - a magyar építészet 1000 éve Makett-kiállítás BUDAÖRS Városi régészeti kiállítás Budaörs, Károly király u. 2. Rendezők: Ottományi Katalin és Mester Edit, régészek A megelőző feltárás másfél évet vett igénybe Budaörsön, a Kamaraerdei dűlőben, ahol egy raktárbázis építését tervezte két osztrák beruházó. A szentendrei Ferenczy Múzeum (Ottományi Katalin és munkatársai) feltárt egy 14 hektáros területet, amely folyamatosan lakott volt a neolitikumtól az Árpád korig. Már csak fotón és rajzon láthatók a nagyon igényes római épületek falai (külső kerítéses, terrazzo padlós ház), egy 466 síros római temető - a sírok között néhány badeni-péceli kultúrába tartozó rézkori házikó -, s a legszélén az Árpád kori sírok. 2003. október 30-án nyílt az önkormányzat épületében, a volt bölcsődében egy kiállítás, amellyel Budaörs jelenlegi lakóit szeretnék megismertetni a múltjukkal. Beleltároztak eddig 12.0000 tárgyat, a kiállított legreprezentatívabb leletek csak egy töredékét jelentik az ossz leletanyagnak. Az Őskor A szívemnek legkedvesebb leletek a bádeni kultúra szabálytalan alakú, de kemencés házai, a domboldali kutatóárkokból, a bádeni (rézkori) és vatyai (bronzkori) kultúra szemétgödréből származó edények, állatcsontok (egy csontkorcsolya is előkerült!). A leletanyag kint van a tárlókban és nagyon szép. A késő neolit zselizi és lengyeli kultúrába tartozik pár edény, a bádeni kultúra egyik gödrében 16 db edény volt, egymásba rakva, állatcsontváz és egy zsugorított gyerekcsontváz kíséretében. A tipikus kétosztatú tál viszont mindegyik lakóházban előfordult. A római kor Leggazdagabbnak tűnik a római kor. Egy eraviszkusz telep élete folytatódott itt a római hódítás után is. Egyik lakója a sírkövéről ismert, bennszülött Veriuga. A feltárt és feltételezett római vicusról Ottományi Katalin beszélt. Név szerint Marcus Antonius Victorinus és még hatan laktak ezen a birtokon, ami nemcsak egy villagazdaság, hanem egy út menti vicus lehetett, sőt, találtak egy oltárkövet a falu (vicus) nevével - ez is látható a kiállításban. Az oltárt a Földanyának (Terrae Matri) szentelték, szerepelt rajta még két császámév (kikaparva, vagyis damnatio memóriáéval sújtva), s aminek a területén állították, az a pagus Herculii, Vicus Teuto et Bataion... azaz a mai Budaörs latin neve. 364
