Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-11-01 / 11. szám
©í^Túzeumi Hírlevél Az Adattár egyes gyűjteményrészlegei közül ebben a kötetben a szerkesztők az Adaléktár ismertetését tűzték ki célul, ami a nem kézirattári és nem levéltári jellegű, többségben kézzel írott, eddig nyomtatásban meg nem jelent adalékanyagot tárolja. Legnagyobb részét a faluszemináriumi kiszállások alkalmával a szeminaristák által készített kéziratos, vagy gépírásos jelentések, feljegyzések, adatközlések, kisebb lélegzetű dolgozatok teszik ki. Bőséges anyag található itt egy - egy helység településrajzával, református gyülekezetrajzával, a lakosság életszínvonalával, egészségügyi és kulturális helyzetével kapcsolatban. A szemináriumi munka megszűnése után ennek a gyűjteményrészlegnek a gyarapodása lelassult, de a faluszeminárium régi tagjai, református lelkészek, tanítók és mások továbbra is foglalkoztak anyaggyűjtéssel. Az Adaléktár jelenlegi állománya a helységek betűrendjében tárolt 2994 borítékolt egység. A kiadvány a bemutatáson túl, szeretne segítséget nyújtani a kutatók, szakemberek, érdeklődők számára. Dienes Dénes: Minthogy immár schola mestert tartanak Református iskolák Felső-Magyarországon 1596-1672. Kiad.: Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Sárospatak, 2000. 322 p. (Acta Patakina IV.) A kötet dokumentumai a maguk frissességében, elemi mozgásukban tárják fel annak az időszaknak a szellemi és anyagi folyamatait, amikor a városokban és falvakban programszerűen nyitják meg az iskolakapukat a helvét hitvallást valló egyházközségek, hogy tanításuk befogadására képessé tegyék ifjú híveiket. A Felső-Magyarországon, az abaúji, a borsod-gömörkishonti, az ungi, a zempléni református egyházmegyékben megnyíló iskolák, munkálkodni kezdő iskolamesterek mindennapjait ismerhetjük meg a seniorok (esperesek) egyházlátogatási jegyzőkönyveiből, amelyek a maguk jelenének kihívásait tükrözik, s gazdag forrásaivá lettek a történeti kutatásnak. A Kollégium Tudományos Gyűjteményében őrzik ezeket a most kötetbe rendezett iratokat, amelyek most válnak igazán közkinccsé. Bennük az eszmei tartalmak, az emberi tényezők, a társadalmi szerveződések, a gazdasági kérdések, a nyelvi és életmódbeli jellemzők egyaránt tanulmányozhatók. E kötet bevezető tanulmányában Dienes Dénes szakszerű, hiteles leírását adja a Tiszáninneni Református Egyházkerület korabeli viszonyainak, a dokumentumok keletkezési idejének és körülményeinek, vállalkozik a lelkész, a tanító, a diák helyzetének és társadalmi környezetének bemutatására, tehát támpontot kapunk a dokumentumok tartalmának az elemzéséhez. így, továbbá a dokumentumokat kísérő, minden részletre kiterjedő jegyzetapparátussal, szójegyzékkel, mutatóval válik teljessé e kötet anyaga. Pocsainé Eperjesi Eszter: Palágyi Deák Geyza 1871-1931 Kiad.: Sárospataki Református Kollégium, Sárospatak, 2001. 116 p. ill. (Acta Patakina V.) A szerző a magyar néprajztudomány régi adósságát törleszti ezzel a kiadvánnyal. Deák Geyza életművét, munkásságát bemutató és áttekintő, értékelő munkát vehetnek kézbe, a néprajz, a honismeret, tágabb értelemben a népélet művészi ábrázolása iránt érdeklődők. Deák Geyzáról évtizedeken át megfeledkezett a szaktudomány. Halála után negyven év telt el, amikor először a Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlése kapcsán, Sárospatakon megemlékeztek róla. Azóta 30 év múlt el, amikor születésének 130-dik, halálának 70-dik, évfordulóján ez a kötet méltó emléket állít annak az embernek, aki egész élete munkásságával hűen szolgálta azt a tevékenységet, amelyet Erdélyi János óta a sárospataki kollégium a magyar múlt értékeinek megmentése és megőrzése terén végez. Palágyi Deák Geyza fogékony volt a népköltészet, a magyar nép múltja, jelene iránt. Fáradhatatlanul gyűjtötte a magyar nép emlékeit, és rajzolta az eléje táruló világ minden szépségét. Figyelte a magyar paraszt életmódját, szokását, viseletét. Gyűjtötte a velük kapcsolatos szellemi és tárgyi néprajzi anyagot. Fáradhatatlanul járta a Tisza, Bodrog, Latorca, Ung folyó vidékét, hogy tárgyakat vásároljon. A szerző végigvezet Deák Geyza gazdag életútján, megismerteti az olvasókat a Sárospataki Református Gimnázium egyik tanárának örökséget hagyó, sokoldalú munkásságával. Misák Marianna: Reformáció és nőnevelés Adatok a leányok oktatásának 17. századi történetéhez, különös tekintettel Felső-Magyarországra. Kiad.: Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Sárospatak, 2001. 85 p. ill. (Acta Patakina VI.) Felső-Magyarország egészen a 19. század közepéig használatos, változó értelmű történeti földrajzi foga
