Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-11-01 / 11. szám
m^ÚZEUMI HÍRLEVÉL J© dapestre szállítottak megőrzés céljából, mindmáig Nyizsnyij-Novgorodban található, pl. Lorántffy Zsuzsanna Bibliája - noha az utóbbi években számos próbálkozás történt visszaszerzésükre. 1952-ben megszűnt a református Kollégium, az állam gimnáziumot tartott fenn épületében, s csupán a Nagykönyvtárat, Levéltárat, Múzeumot, Adattárat hagyta - Tudományos Gyűjtemények néven - egyházi tulajdonban. A Gyűjtemény vezetője Újszászy Kálmán lett, akinek köszönhető, hogy a gyűjtemény állománya tovább gyarapodott. 1985-ben megkapta a sárospataki nagykönyvtár Cs. Szabó László hagyatéki könyvtárát, ami mintegy 11 ezer könyvtári egységből, majd 1000 folyóiratból, katalógusból állt. Ez a könyvtár ma a Repozitórium épületében, különgyűjteményként kutatható. Az 1990-es évek közepétől, Szentimrei Mihály vezetése alatt megkezdődött a könyvtár számítógépes feldolgozása is. Szakrendben, a könyvtár céljának megfelelően előbb a vallási, egyházi tárgyú munkákkal kezdődött a feldolgozás. 2000-től a könyvtár új olvasótermekkel bővült, ahol a korábbinál sokkal több dokumentum érhető el már szabadpolcon. Külön teremben kutatható az egyházi, vallási irodalom, van egy általános- és egy folyóirat olvasó szoba. A levéltári és adattári dokumentumok az épület földszintjén lévő kutató helységekben használhatók. A 2002. december 31-i adatok alapján a Nagykönyvtár állománya összesen (könyv, folyóirat, térkép, értesítő, gyászjelentés) 445.419 darabból állt. A könyvtár állománya mind a régi, mind az új természettudományos szakirodalomból is eléggé jó anyagot mondhat magáénak, mégis a gazdag hazai és külföldi protestáns teológiai és egyházi irodalom mellett az állomány nagyobb részét filozófiai, társadalomtudományi,művészeti,nyelvészeti,irodalomtudományi, földrajzi és történeti művek alkotják. A Kézirattár Anyagának helyrendi kötetkatalógusa és betűrendes szerzői névkatalógusa van. Hasonló az apparátusa a Kézirattár két önálló részlegének, az Analekta-támak és a Levelestárnak. Önálló betűrendes, a meglévő évfolyamokat, számokat regisztráló címkatalógusa, az Iskolai Értesítők Számának szintén önálló földrajzi, ezen belül évfolyamokat rögzítő iskolai névkatalógusa van. Kisgyűjtemények A Nagykönyvtár két kisgyűjteménye közül a Gyászjelentés-gyűjtemény a gazdagabb, nagyjából 20 ezer darabból álló anyaga a családnevek betűrendjében, dobozokban tárolódik. A nagyságrendben tárolt Térképtár egységeinek használatát betűrendes helyrendi, ezen belül időrendi cédulakatalógus segíti. A Múzeum A Tudományos Gyűjtemények anyaintézete, a Református Kollégium keretében a könyvtár és a levéltár mellett keletkezett még néhány kisebb, az oktatást és a nevelést segítő eszköztár, ahogyan koronként nevezték őket: múzeum, gyűjtemény, szertár. Kialakulásukat az írásos emlékeinket is elpusztító üldöztetések, menekülések, bujdosások miatt csak a 18. század elejétől tudják nyomon követni. Ezek anyagát sokáig a könyvtárban gyűjtötték és őrizték. Innen váltak önállóvá, s muzeálissá vált részük képezte a jelenlegi múzeum magvát. A református kollégium már a 19. század végétől általános gyűjtőkörű múzeum létrehozására törekedett. Az 1930-as jubileumi építkezések lehetővé tették, hogy a régi kollégium együttesből fennmaradt 18. századi Berna-sorban helyezzék el az 1880-1930 között kialakult Szépészeti és Műrégészeti Múzeum kb. 200 régészeti, általános történeti és néprajzi tárgyból álló anyagát, ami előbb Régiségtár, majd Régészeti és Történeti Múzeum néven élt tovább. 1936-ban a Simándi István által 1709-ben alapított fizikai szertárból, a Museum Physicum-ból kerültek át a ma már nem használt régi kísérleti eszközök. 1947-ben az addig külön kezelt Érmegyűjtemény is a múzeum része lett. 1952-ben az államosítás után a Faluszeminárium tárgyi néprajzi gyűjteménye is a múzeumba került. 354
