Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-11-01 / 11. szám
m^TúzEUMi Hírlevél J© nát is morzsolhat, vagy kézbe vehet egy eredeti kőbaltát. Ugyanakkor kipróbálhatja azt a rekonstruált szerkezetet, amellyel feltehetően az újkőkor embere átfúrt egy kőbaltát. S többek között megszemlélheti a megye területén talált neolit-eneolitikumi kultúrák, a Bodrogkeresztúr, Piskolt (Pi§colt), Starcevo- Kőrös (Starcevo-Cri§) és a Tiszapolgári kultúra kerámiáit is. A bronzkorszakot bemutató teremben egy igazán leleményes ábrán magunk előtt találjuk a stratigráfia lényegét: a sokat mondó szemléltető alapjául a Nagykároly-Bobáld (Carei-Bobald) feltárás szolgált, amely a régészeti rétegtan szempontjából a megye legösszetettebb helyszínét képviseli. S természetesen megtaláljuk a megye területén valaha élt bronzkori civilizációk-kultúrák kerámiáit, s egy szép ház rekonstrukciót is. S szemlélhetjük a bronzkohászat kialakulását és fejlődését. Az apai (Apa), domahidai (Dománe§ti), batarcsi (Bátarci), peteai (Petea), turci (Tur{), kaplonyi (Cápleni), vetési(Veti§) leletek mind arról tanúskodnak, hogy Szatmárnémeti zónája kohászati szempontból a kor legfontosabb helyei közé tartozhatott. A hallstatti Kányaháza-Avas (Cáline§ti-Oa§) erődítményről makett készült, amely egykor fontos törzsi központ volt. S aztán a La Téne-ből megszemlélhetjük a szatmári múzeum talán leghíresebb régészeti leletét: a csomaközi kelta „hercegi” temetőből feltárt sisakot, illetve ennek csak a rekonstrukcióját, mert az eredetit a Bukaresti Nemzeti Múzeumban (Muzeul National Bucurefti) őrzik. Ezen sisak mindenestre eddig unikumnak számít egész Európában, rá utalást a dániai, Gundestrup-i arany üstön találtak. A sisakhoz felülről egy madáralakzat illeszkedik, melynek szárnyai kis csapszegekkel ízesültek a madár törzséhez. így a madár szárnya menetelés vagy lovaglás közben mozgott, s úgy tűnhetett, mintha repült volna viselője fején. (Érdekes benyomást kelthetett az ellenségben, de valószínűleg a sisak gazdájában is.) A következő teremben egy számítógép üzemel, amellyel bárki információkhoz juthat a régészeti feltárásokkal kapcsolatban, megközelítheti őket térbeli és korbeli sajátságaikban is. Majd fazekas műhely következik, amely az aranyosmeggyesi dák régészeti leletek alapján készült. (Ennek kivitelezésekor gondoltak arra, hogy az interaktivitást lehetővé teszik a fazekasság művelésével is. Ám rájöttek, hogy ehhez állandóan elő kellett volna készíteni az agyagot, s végső soron a múzeum tisztasága és más kiállított értékei is veszélybe kerülhettek volna.) A rómaiak korát bemutató részben a kiállított régészeti leletek a Kr.u. II.—IV századból származnak, amikoris a megye területén szabad dákok és germánok éltek. Itt a mai Szopor (Supur) vidékén elterülő római limes makettje is megtalálható; valamint központi helyet foglal el a temetkezési szokás bemutatása. A következő termekben a népvándorlást és a korai középkort láthatjuk, különösen érdekes a földbe vájt szláv ház rekonstrukciója, amelybe ugyancsak be lehet lépni. A kivitelezésénél több szempontot is figyelembe vettek: szerették volna minél interaktívabbá tenni - ami sikerült is. Nagy sikert könyvel el a fiatalság és minden korosztály körében, hiszen több teremben többféle dolgot is ki lehet próbálni. A másik fő szervező elv a didaktikusság volt, történelem órák tarthatók a helyszínen, s így a gyermekek számára elérhetőbb közelségbe kerülhet a múlt. A kivitelezők azzal is kedveskedtek, hogy aki belépőt vásárol, egyben ingyenes félórás internetezési lehetőséghez jut, amelynek gyorsasága - a helyi világhálós elérhetőséghez képest - elég jó. A számítógépes terem asztalait a helyi alkalmazottak készítették a munkálatok során fölöslegként megmaradó deszkaszélekből, melyeket lelakkoztak, így pedig sajátságos arculatot kölcsönöznek a helyszínnek. A múzeum ezen kiállítása 2003 márciusában a „Románia legjobb régészeti és ókori történelem kiállítása” elismerést kapta meg. Nyitva tartás: kedd, szerda, csütörtök, vasárnap 10-18 óráig, szombaton 10-14 óráig. Hétfőn zárva. Nagy István, Kobzsvár ROMÁNIA,, MAROSVÁSÁRHELY Nagy Pál (1929-1979) emlékkiállítása 2003. október 11.- november 4. Nagy Pál festőművész emlékkiállítása a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben került bemutatásra. A kiállítást Szűcs György művészettörténész nyitotta meg (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest), rendezte: Irsai Zsolt képzőművész (Marosvásárhely). A kiállítás megtekinthető naponta (hétfő kivételével) 10.00-19.00 óra között. 349
