Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2003-11-01 / 11. szám

©íÍTúzeumi Hírlevél J© György, Apáczai Csere János és Festetics Imre mun­káiban • Bartosiewicz László: Archeozoológia vagy régészeti állattan? • Gáspárdy András: Jövevényszavak szerepe a magyar állattenyésztés szókincsének alakulásában • Csőre Pál: A magyar vadászati szaknyelv kialakulása • Gyulai Ferenc: „Némelly szokatlanabb szavakat nem lehetett nélkülöznöm.. /'-Szemelvények a 19. század természetrajzi szavaiból • Szabó László Péter: A talajtan és agrokémia nyelvezete Magyarországon a 19. században • W. Nagy Ágota: A sokoldalú bencés tudós és gaz­­dász, Szeder Fábián szerepe a nyelvújításban • Csorna Zsigmond: „Magyarúl írjuk, Magyarnak írjuk,..." (A magyar szőlészeti-borászati-kertészeti szaknyelv és szakterminológia kialakulása, fejlődé­se a 18-19. század fordulóján) • Knézy Judit: Etel alapanyag- és ételnevek a Dunán­túlon a 17-18. században • Bartha Dénes - Oroszi Sándor: Erdélyi hatások a ma­gyar erdészeti szaknyelv kialakulásában Új kiadványok LEHEL - TÉR-PIAC-VÁSÁR-CSARNOK Eklektikus építészeti kötet. Jelenkor Kiadó 2003 Száz évvel a budapesti vásárcsarnokok 1897-es meg­nyitása óta, ismét új vásárcsarnok nyílt Budapesten: a Lehel. Az egykori legendás piac helyére már 1903- ban fedett csarnokot képzeltek el a városatyák. Ter­vük 2002-re valósult meg, Budapest pedig egy új kortárs építészeti látványossággal bővült. Az újonnan épült csarnok stílusát az építész a radikális eklektikával azonosította, XXI. századi emléket állítva a valamikori színes-eklektikus Bu­dapestnek. A Lehel piac bezárása, lebontása, valamint az új, már külsejében is különös új épület megszü­letése számos vitát eredményezett, a napi sajtóban, folyóiratokban, építészetelméleti lapokban, valamint a politikai és független értelmiségi közbeszédben egyaránt. Furcsa, de így volt ez a Nagyvásárcsarnok esetében is, száz évvel ezelőtt. A kiadói/szerkesztői gondolat az, hogy ezt a vi­tát „életben tartva”, egy színes-eklektikus albummal mutassuk be az olvasóknak a főváros új középületét, felidézve a vásárlás-piacolás történelmét, örömét, ha­gyományát, a vásárcsarnokok pesti sajátosságait. A LEHEL - tér-piac-vásár-csarnok című eklektikus építészeti album szerzői: Bacsó Bori, Gerő András, Martinkó József, Bálint István, Haraszti Miklós, Rajk László, Báthori Csaba, Juhász Katalin, StAuby Ta­más, Borvendég Béla, Konrád György, Szkárosi Endre, Veres Gyula Zoltán Az új épületről készült rajzok és fotók; írók­­költők, társadalomtudósok, művészettörténészek írásai, valamint várostörténeti-helytörténeti tanul­mányok alkotják a kötetet, mely a Jelenkor Kiadó terjesztői hálózatán keresztül kereskedelmi forgalom­ba kerül, eljut Budapest és az ország minden jelentős könyvesboltjába, valamint bekerül a könyvtári háló­zatba is, így Budapest és a XIII. kerület új büszkeségét az a nagyközönség is megismerheti, aki magára a piacra még nem jutott el. A kötet ára: 1.800,- Ft Bölcske. Römische Inschriften und Funde. Libelli Archaeologici II. A Magyar Nemzeti Múzeum kiadványa. Budapest 2003. szerk. Szabó Á. - Tóth E. A Duna mederből Bölcskénél 1986 - 1994 között római feliratokat 39 oltárt, két síroltárt és sok kisebb sírkő- és oltártöredéket emeltek ki. A munka során római téglabélyegek, érmek, és néhány, más korból származó lelet is előkerültek. A feliratok publikálását és feldolgozását több szakember végezte el. A kötet a leletek publikációit és a hozzá kapcsolódó feldolgozó tanulmányokat tartalmazza, köztük Pannonia és Aquincum történetéhez különö­sen fontos IupiterTeutanus isten tiszteletére szentelt oltárokat, amelyeket az aquincumi polgármesterek minden évben június 11.-én állítottak. A kötet ára 12 000 Ft. Megvásárolható: Kis Magister Könyvesbolt, Budapest, Magyar utca. Garam É. - Patay Pál - Soproni S.: Sarmatische Wallsystem im Karpaten­becken Régészeti Füzetek 11:23. A Magyar Nemzeti Múzeum kiadványa. Budapest 2003. Második, bővített és átdolgozott kiadás A Magyar Nemzeti Múzeum három kutatója évtize­des, fáradságos munkával járta végig és térképezte fel az Alföldet körbevevő hosszanti földsáncot. Munkájuk eredményeként vált lehetségessé az év­századok óta Csörsz árok néven ismert sáncvonulat térképezése, tudományos értékelése, rendeltetésének meghatározása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom