Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-01 / 10. szám
m^TúZEUMI J^ÍRLEVÉL^© egy több éves reménybeli együttműködési program kereteit kijelölő tanácskozást rendeztek Szófiában, a Régészeti Intézet és Múzeum szervezésében. A program szervezői Tsoni Tsonev (Institute of Archaeology and Museum, Sofia), és Emanuela Montagnari-Kokelj (Universita di Trieste) voltak. Az elhangzott előadások Dél-Kelet Európa őskőkori és új kőkori nyersanyagforrásait és ezeknek értelmezését, a kutatás jelenlegi állását és a továbblépés lehetőségeit vizsgálták. A résztvevők elsősorban az érintett régió kutatói, illetve a területtel foglalkozó szakemberek voltak. A tanácskozás fő témakörei a következők voltak: Őskőkor; Használati kopásnyomok; Nyersanyagvizsgálatok; A mezolitikum és az új kőkor közötti átmenet időszaka. Az elhangzott előadásokat a BAR International Series keretében megjelentetik. A résztvevők elsősorban az élettelen környezet - nyersanyagforrások, természeti erőforrások kihasználásával, ezzel kapcsolatos gyakorlati és értelmezési kérdésekkel foglalkoztak. A továbblépést illetően egyetértés mutatkozott a vizsgált terület célszerűsége (A Balkán és Olaszország által határolt, észak felé a Duna-völgyét magába foglaló terület) és a kronológiai keretek (ős- és újkőkor, kitekintéssel az őskor fiatalabb szakaszaira) tekintetében, a kialakítandó együttműködés pontos tartalmi lehatárolása még az elkövetkező hónapok feladata. T. Biró Katalin / Új kiadványok Régészeti kutatások Magyarországon 2000 - Archaeological Investigations in Hungary 2000 Budapest, 2003. Kiad.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - Magyar Nemzeti Múzeum 250 p. ill. Szerk.: Kisfaludi Júlia Augusztus közepén megjelent a két éve újraindult periodika következő kötete, mely a magyar régészet 2000-ben elvégzett munkáit mutatja be. Ez a harmadik kötet azóta, hogy a Régészeti Füzetek Ser. I. néven ismert sorozat új címmel, megújult formában és kibővült tartalommal útjára indult. A kötet első 1/3-ában hét cikk, hosszabb, illusztrált jelentés kapott helyet. A Horváth László András - Szilas Gábor - Endrődi Anna - Horváth M. Attila szerzőnégyes egy a napjainkra olyjellemző, nagyberuházást megelőző, hatalmas kiterjedésű, több korszakot a markánsan érintő kutatás nehézségeiről és eredményeiről számol be, melyet Dunakeszi, Székes-dűlő lelőhelyen éltek át májustól szeptemberig. Keszi Tamás egy Nagykarácsonyban váratlanul előkerült és feltárt bronzkori sírnak nemcsak korrekt leletközlését adja, hanem a párhuzamok és analógiák kimerítő sorát is, s kiegészíti munkáját ritka természettudományos eredményekkel. Vaday Andreának a Salgótarján, Ipari-park lelőhelyen végzett ásatásáról szóló cikke mintapéldája a több korszak emlékeit őrző lelőhelyek tömör, lényegre törő bemutatásának. Más felfogásban számol be egy hasonlójellegű feltárásról Kiss Viktória: a szövegben a balatonszemesi Bagó-dombon végzett ásatás eredményeit minden korszakról összefoglalja, az illusztrációk azonban csak egy korszakot, az avar sírokat mutalják be. Két év ásatási eredményeit foglalja össze Odor János Gábor a Fadd, Jeges-hegyen feltárt 10-11. századi temetőről. Bő, a sírokat és a leletanyagot részletesen leíró tanulmányt közöl, nagyobb számú, részletező illusztrációval. Ugyancsak több év, a szigligeti várban végzett kutatásának eredményeit összegzi Gere László, dicséretes tömörséggel. Külön öröm, hogy a publikációk sorában helyet adhattunk a légi fotózásnak, mint a régészeti kutatás egy speciális területének is. René Goguey - Czajlik Zoltán - Bödó'cs András beszámolója a 2000-ben végzett magyar-francia légi régészetről kitűnően példázza, hogyan lehet több lelőhelyet érintő kutatásról ragyogó összefoglalót írni. Külön emeli a publikáció értékét a jó minőségű illusztrációs anyag. A légi fotózás eredményei jelennek meg a kötet borítóján is, mindkét felvétel Miklós Zsuzsa munkájából ad ízelítőt. Dacára annak, hogy a kötet második részben olvashatók, a fő hangsúly továbbra is a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalba beérkező ásatási, terepbejárási és egyéb kutatási jelentéseken van. A terjedelem 2/3-át a 426 jelentés teszi ki, ami lényegesen több mint az 1999-es kötetben szereplő 342. Újdonság a sorozat előző két kötetéhez képest, hogy itt is meg-megjelennek illusztrációk, amelyek az egyébként is korrekt szöveget kiegészítve növelik a jelentés információ-gazdagságát. Szeretnénk, ha ez a gyakorlat a jövőben még jobban elterjedne, ha egyre több - térképpel, rajzzal, fotóval - kísért jelentés adna számot a magyar régészet, a magyar régészek munkájáról. A cikkek szerzői 5-5, a jelentések szerzői 1- 1 példányt átvehetnek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában (Budapest, I. Táncsics M. u. 1. földszint). Kisfaludi Júlia 304
