Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-01 / 1. szám
m ^fúzEUMi Hírlevél m Flury-Lemberg, Mechthild - Illek, Gisela: Spuren kostbarer Gewebe. Riggisberg, Abegg-Stiftung, 1995. 260 p. ill. /Riggisberger Berichte 3./ Ltsz.: 22.922 Lewis, Michael - Waller, Guy: Thinking Chemistry. Oxford, Oxford University Press, 1998. 409 p. ill. Ltsz.: 22.926 Lucas, A.: Ancient Egyptian Materials and Industries. 3. rev. ed. London, Edward Arnold & Co., 1948. 570 p. Ltsz.: 22.895 Snyder, Carl H.: The extraordinary chemistry of ordinary things. 2. ed. New York - Chichester stb., John Wiley & Sons Inc., (1995.) 112 p. ill. Ltsz.: 22.882 Sothey's caring for antiques. Gen. ed. Mette Tang Simpson, Michael Huntley. (London), Conrad Octopus, (1922.) 192 p. ill. Ltsz.: 22.903 Textiles in Trust. Proceedings of the Symposium 'Textiles in Trust' held at Bückling Hall, Norfolk, September 1995. Ed by Ksynia Marko. London, Archetype Publication and the National Trust, 1997. 199 p. ill. Ltsz.: 22.919 Magyar múzeumi kiadványok Összeállította Sárközy Gabriella Leletek, kincsek, fantazmagóriák - Leletbejelentések a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kéziratot sajtó alá rendezte, a jegyzeteket készítette: Szende László. Kiad.: Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2002. 262 p. ill. (Documentationes et Communicationes. Sorozatszerk.: Rezi Kató Gábor.) A fenti sorozat azzal a céllal született, hogy közreadja a múzeum Központi Adattárának sokszínű és sok témát felölelő forrásait. Az Adattárat ismerő, használó szakemberek jól tudják, hogy nemcsak Magyarországon végzett valamennyi feltárás dokumentációját őrzi, de számtalan - másfél évszázad alatt felhalmozódott - a régészeti lelőhelyekre és leletekre vonatkozó egyéb információt is. E „kincsesbánya” egyik kis darabja az a dosszié, amelynek borítójára - azonosítóként - mindössze annyit írtak: „Attilások”. Létrejöttének pontos körülményei ma már nem ismeretesek. Amennyire megállapítható, az Adattár 1953-as alapítása után néhány évvel (1958) körül, Korek József vezetése alatt született meg, amikor is valaki megpróbálta egy helyre gyűjteni azokat a lakossági bejelentéseket, amelyek információértéke inkább a mondák, népmesék világát idézte. A levelek egy részében a szerzők Attila hun nagykirály legendás sírjának a pontos és kétségbevonhatatlan helyét közük, míg a másik részt azok a levelek alkotják, amelyeknek szerzői egy-egy lelethez, történelmi és régészeti jelenséghez kapcsolódó figyelemfelhívás miatt ragadtak tollat. A kötetben bemutatott levelek tartalmuk szerint négy nagyobb csoportra oszthatók:- valamiféle adatszolgáltatás és egyéb kérés ügyében írt levelek- a leletbejelentéseket tartalmazó levelek- a folklorisztikus, mondái, már-már legendás elemeket tartalmazó levelek- a fantazmagóriákat tartalmazó levelek. Egy gyűjtő és gyűjteménye. Ernst Lajos és az Ernst Múzeum. Szerk.: Róka Enikő. Kiad.: Ernst Múzeum, Bp., 2002. 315 p. ill. Az újkori múzeumok létrejöttében, történetében a fejedelmi és más magángyűjtemények, a polgári közcélú adakozása meghatározó szerepet játszottak. Előbbiek olykor jelentős történelmi esemény során váltak közgyűjteménnyé, vagy annak részévé, máskor a gyűjtő adományaként, vagy vásárlás útján kerültek nemzeti, állami tulajdonba. Emst Lajosé volt Magyarország első olyan képzőművészeti magángyűjteménye, amely úgy lett múzeum, hogy intézményként is magán kézben maradt. A legutóbbi időkig nem is volt e nemben párja. A rendszerváltással született meg ismét a jogi és gazdasági lehetősége magánkézben lévő gyűjtemények közcélú bemutatásának. Ernst múzeumának a XIX. századi nemzeti gondolat, a polgári demokratikus eszmék, idealizmus és a modern kor pragmatizmusának sajátos keveréke volt. Az Ernst által kezdeményezett modern múzeumi gondolat napjainkban többféle formában él tovább, a kortárs és múzeumi művészet valamint társművészetek összekapcsolódásával, ami a mai Ernst múzeumnak is célja. Ernst Lajos a nagy gazdasági válsággal megbirkózni nem tudott - gyűjteményét elárverezték, helye és szépsége és neve azonban fennmaradt, mint Budapest állami tulajdonban lévő rangos kiállítóhelyéé. Megnyitásának 90 évfordulóján, néhány hétre, okulásul, tanulmányozásra és gyönyörködtetésre s az alapító iránti tisztelet jeleként rekonstruálták Ernst Lajos egykori múzeumát. A megrendezett kiállítás és a hozzá kapcsolódó kötet célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a múzeumtörténeti és gyűjteménytörténeti kutatások jelentőségére és arra a kollektív emlékezetkiesésre, amelynek nyomán az elmúlt fél évszázadban kultúránk kulcsfontosságú alakjainak neve törlődött ki a köztudatból. Emst Lajos igazán megérdemli, hogy immár méltóképpen emlékezzünk rá. Lapzárta után... A Magyar Múzeumi Történész Társulat szakmai napot szervez; vezetéssel megtekintjük, majd megvitatjuk a Magyar bányászat története 1945-58 című új időszaki kiállítást a soproni Központi Bányászati Múzeumban (Templom u. 2.). Találkozás a helyszínen, 2003. április 2-án (szerdán), 11 -kor. Jelentkezés (esetleges szállásigény bejelentése február 20-ig): Sopron: (99) 312-667, (99) 338-902 (MNM 327-77-64) Ihász István, ein. titkár 33
