Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-09-01 / 9. szám
©í^úzeumi Vú'rlevél As Fő művei: Tükröm (Bp., 1909); Színész és közönség (Bp., 1918); Jászai Mari emlékiratai. Sajtó alá rendezte Lehel István. (Bp., 1927); Jászai Mari írásai. Emlékezések. - Napló. -Tanulmányok. Válogatta és bevezette: Debreczeni Ferenc. (Bp., 1955);Tükör-játék. Válogatott írások, levelek. Szerkesztette: Balatoni Monika (Bp., 2002) Fedák Sári, a primadonna (Beregszász, 1879. okt. 26. - Bp., 1955. máj. 25.) Hírnevét a János vitéz címszerepe alapozta meg, aminek nyomán a budapesti színházi élet első számú primadonnájává vált. A Népszínházban, a Király Színházban, a Víg Színházban, a Magyar Színházban, az Új Magyar és külföldön szerepelt. A Tanácsköztársaság idején lelkesen toborzott a Vörös Hadseregbe, ezért kénytelen volt Bécsbe emigrálni. Saját társulatával többször vendégszerepeit az Egyesült Államok magyarlakta vidékein. 1922-1925 között Molnár Ferenc felesége volt. 1944-ben a bécsi Donausender Rádió bemondója lett, mely a háború folytatására buzdított. Ezért 1945-ben a népbíróság elítélte. 8 hónap börtön után Nyáregyházára vonult vissza. Emlékezéseit Útközben címmel adta ki 1928-ban. Karády Katalin, a díva (Bp, 1910. dec. 10.-New York, 1990. febr. 8.) 1936-ban kezdett színészetet tanulni, akkor vette fel a Karády nevet. Először Somerset Maugham és Zoe Atkins Az asszony és ördög című darabjában lépett fel 1939-ben, a Pesti Színházban. Mint filmszínésznőt, Zilahy Lajos fedezte fel. 1939-1948 között húsz nagyjátékfilm és három kisfilm főszerepét játszotta el. 1944 őszén a Gestapo kémkedés vádjával letartóztatta. 1945 után viszont rendőri felügyelet alá helyezték. 1949-ben külföldre távozott. Előbb Brazíliában élt, azután az USA-ba költözött. Néhány fellépésen és alkalmi lemezfelvételeken kívül nem vállalt semmilyen szereplést - kalapszalont vezetett New Yorkban. Magyarországon 1949-től filmj eit betiltották. N épszerűségét hazájában távollétében is megőrizte: 1979- ben kiadott lemezét napok alatt szétkapkodták. 1989 után tervezte, hogy ismét színpadra lép Budapesten, de halála megakadályozta ebben. Önéletrajzát Hogyan lettem színésznő? (Bp., 1989) címmel jelentette meg. A kiállítás nagyobb tematikus egységei a három művésznő karrierjének hasonló fordulópontjaihoz igazodnak. Ezek a pillanatok nemcsak életük azonosságaira, a színésznőkre általában jellemző magatartásformákra, attitűdökre hívják fel a figyelmet, hanem sokrétű művelődéstörténeti kitekintést is adnak. A képzőművészeti, zenei, irodalmi élet szereplőivel 259
