Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7-8. szám
m^úzEUMi Hírlevél m fejezi be írását: a Magyar Múzeum valamennyi hazai országos és megyei múzeumi szervezet egységes, megbonthatatlan egészét jelenti, képviseli. A tárgyi-szellemi örökség, amelyet ezek az intézetek - nem túlzás: halált megvető bátorsággal két évszázada - őriznek bizony mindannyiunkéi Tizenötmillió magyaré, a Kárpát-medence népeié, az emberiség egyetemes műveltségéé! Elsősorban tehát a miénk. Valamennyi somogyi polgáré". A kaposvári Csiky Gergely Színház eseményeire az egész ország odafigyel. Legutóbbi bemutatójukról (Bulgakov: Kutyaszív című darabjáról) a rendezőt faggatta Bata Zsolt. Ásatási esetek, avagy nem mind arany, ami fénylik címmel, humoros történeteket olvashatunk a Somogy megyei ásatásokról, találunk a lapban gyerekeknek szóló rejtvényeket, könyvismertetést, kiállításokról szóló beszámolókat. Végül a Somogy megyei múzeumok és kiállítóhelyek legfontosabb adatait teszik közzé. Somogyi Múzeumok Közleményei XV. Szerk.: Király István Szabolcs. Kiad.: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 2002. 319 p. ill. Az évkönyv első részében régészettel foglalkozó tanulmányokat találunk. Foglalkoznak a tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának és a Kaposvár 61-es főút elkerülő szakaszának 2000-2001-ben végzett megelőző régészeti feltárásaikról, a badeni kultúra emberábrázolásának újabb emlékeiről és a késő vaskori ház (Barcs-Pusztabarcs) leletmentéséről. Bemutatják a szerzők Ordacsehi határában talált kelta temető és telepobjektumait, avar kori kohótelepet Kaposvár-Fészerlakon, valamint díszítéstechnikai eljárásokról kapunk hírt a Zamárdiban feltárt avar temető VII. századi leletanyagából. A természettudományos kutatások közzétételével folytatódik a kötet. A kutatók a Baláta-tó vízminőségének alapállapot felvételezését végezték el. A tó vízminőségét 1991-től alkalmanként mérték, rendszeres vizsgálatot 1997 óta végeznek. Ennek eredményeit olvashatjuk, valamint ugyanennek a tónak és környékének futóbogárfaunájáról kapunk összegzést. Egy másik vizsgálat a természetes erdő aljnövényzetének megváltozására terjedt ki, mely a tájidegen fajok ültetése esetén jött létre. A mintaterületeket a Tokajierdőben jelölték ki. Szó kerül még a Mura és Kerka vízrendszerének tegzeseiről, Magyarország Zygaenidae faunájáról és a Zselic denevérfaunájáról. A néprajz tárgykörébe tartozó írásban olvashatunk a Somogy megyei szemeskályhák történetéről, a neves mesterekről, a kályhásmesterség eszközeiről, a fennmaradt emlékek elemzéséről, a Néprajzi Rajztár anyagáról, amely zömében épületek, építmények, műszaki tervdokumentációból tevődik össze. A múzeum művészettörténeti tevékenységéről a jelentőségéhez mérten számolnak be a szerzők. Rippl-Rónai József születésének 140. évfordulója alkalmából kiállításokból és előadásokból álló rendezvénysorozatot szervezett Kaposváron a Rippl-Rónai Múzeum. Erről az emlékülésről, a művész franciaországi éveiről olvashatunk, illetve láthatunk képeket a könyvben. Itt kerül szó Rippl-Rónai mesterien művelt pasztell technikájáról, emberi kapcsolatairól a levelezései tükrében, és kapcsolatáról a neves festővel, Oskar Kokoschkával. „Történelem és fotográfia. A Szent István emlékév kaposvári riportképei" címmel a Múzeum archív fotógyűjteményéből láthatunk néhányat, egyben felelevenednek az 1938-as események, amikor a keresztény nemzeti Magyarország 900. évfordulóját egy esztendőn át ünnepelte. A múzeum történeti gyűjteményének numizmatikai anyagából a kitüntetésekkel ismerteti meg az olvasókat a szerző. Felvállalta azt a nem könnyű feladatot, hogy teljes egészében bemutassa a kitüntetések történetét a kezdetektől indulva a mű megszületésének időpontjáig. Megismertet a kitüntetések alakulásával, hazánk kitüntetésrendszerének korról-korra való változásával, ezek jelképeivel, viselési szabályaival, alapítási és adományozási körülményeivel, végül ízelítőt nyújt a legérdekesebb darabokból. Az ezredforduló éve adta az aktualitását annak a tanulmánynak, amiben Somogy megye népességének összetételéről, területi elhelyezkedéséről, a népmozgalmi mutatók alakulásáról, születések és halálozások, házasságkötések és válások, az el- illetve az idevándorlásokról kapunk összeállítást. A megyei múzeumi szervezet elmúlt tíz évének legfontosabb eseményeinek összegzésével zárul a kötet. Madarak a szuterénban Takács Lajos újságíró-gyakornok cikkei 1970-ből. Kiad.: edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, Edelény, 2002. 164 p. (Edelényi Füzetek 27.) Takács Lajos, 1969. november 1-től 1971. január 20-ig a Miskolcon megjelenő Észak-Magyarország című megyei napilap belpolitikai rovatának újságíró 248
