Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7-8. szám
mJTúzEUMi Hírlevél pontjaira is kitér. Galimberti Sándor művei mellett a festőművész apja, a szintén festő Luigi Galimberti, az első feleség, a cseh származású Marie Provazkova- Galimberti festőművésznő, továbbá a második feleség, Dénes Valéria alkotásai is láthatók. Az apa, az olasz származású Galimberti Alajos (Luigi Galimberti) az 1880-as évek elején települt át Triesztből Kaposvárra. Ő maga a Velencei Akadémián iskolázott festőművész volt, aki szívesen örökítette meg a kisváros lakóinak életét rajzaiban, zsánerképeiben. A fiú, Galimberti Sándor pályája sokkal nagyobb ívet rajzolt be. Nagybányai, müncheni majd párizsi tanulóévei után saját stílusát tekintve Rippl-Rónai festészetének szellemében indult. A Nyolcak festőcsoporttal egyidejűleg modern európai festészeti eredményeket adaptálta művészetében, majd a Párizsban töltött évek munkái alapján és a művészettörténet a kubo-futurista és expresszionista felfogás legelső hazai képviselőjének tartja. (A magyar aktivizmus ezért választotta a művészt és feleségét, Dénes Valériát haláluk után tiszteletbeli tagjainak.) Galimbertiék pályája viszonylag régóta foglalkoztatja a művészettörténész szakmát. A 70-es években Mezei Ottó és Szabó Júlia kutatásai révén irányult első ízben figyelem a művészek munkásságára. Galimberti Sándor és felesége, Dénes Valéria festőművészek újabb keletű felfedezését előkészítette az a folyamat is, ami a nagybányai „neós" fiatalok kutatásával már a 90-es évek elején elkezdődött. A rendszerváltást követően fokozatosan egyre nagyobb figyelem fordult a magyar képzőművészeten belül a századelej i, klasszikus avantgarde képviselői felé, akiknek meghatározó művészei közé Galimberti Sándor és felesége, Dénes Valéria is tartozik. Mindketten az 1910-1915 közötti időszak nagy tehetségei voltak, akiknek munkásságában az emberi és művészi tevékenység, belülről fakadó elkötelezettség és etikus hivatástudat szorosan összefonódott. A legújabb európai festészeti eredmények alkalmazásával a kubista és expresszionista felfogást egyesítő, művészi kifejezésben egyedülálló, senkihez sem hasonlítható életművet hoztak létre. Az emlékkiállítás első ízben tesz kísérletet a szóban forgó művészek munkásságának áttekintésére. A feladat nehézségét az jelentette, hogy Galimberti Sándor és Dénes Valéria művei igen csekély számban találhatók meg: képeik nagy többsége a világháborúban megsemmisült, a fellelhető csekély számú festmény igazi ínyencségnek számít. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum birtokolja Galimberti korai képeinek nagyobb részét, míg a pécsi Janus Pannonius Múzeum az érett kori, főművekkel járult a bemutatóhoz. Ezt az anyagot további, múzeumi és magángyűjteményekben lévő alkotásokkal egészítettük ki. A rendszerváltás óta eltelt évtizedben a műkereskedelem segítségével néhány további, eddig ismeretlen mű is előkerült, amely a kaposvári kiállításon látható. A kiállításhoz a művészek munkásságát bemutató, az újonnan előkerült művekkel kiegészített, színes katalógus készül. Géger Melinda GYŐR Városi Képtár (Király utca 17.) Kiállítások 2003. július 11. és szeptember 7. között Vera Molnár Párizsban élő képzőművész és Wolsky András festőművész Molnár Vera Molnár Vera 1924-ben Budapesten született, 1946 óta Párizsban él. Ő az első komputeigrafikus, aki Európában nemzetközi hírnévre tett szert, s akit a világon a legfon-227 !
