Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2003-07-01 / 7-8. szám

I im^fúzEUMi Hírlevél bői merítő) terveit és több színváltozatát; valamint a szintén kézzel nyomott, nagyméretű mintaelemek­ből (140 X 140 cm) álló, rendkívül dekoratív és információgazdag „Pest-Buda" című művet, mely 1850 körüli metszetek figurális, architektonikus és tájképi részleteinek felhasználásával készült. Az Iparművészeti Múzeum tulajdona a kiállításunkon szereplő „Erdély műemlékei" című alkotás. Ugyan­csak érdekes az a napszítta függönytöredék, amely 1947-ben készült és a MÁVAUT autóbuszainak ablakait védte. Szabó Éva 1937-ben az országos mesterver­senyen nyerte el az „ezüstkoszorús takácsmester” címet. Három évvel később már hetven szövött és nyomott textiljét iparművészeti tervként regisztrál­ta az Iparművészeti Társulat. 1948-ban a Magyar Művészeti Tanács textilterveinek újabb jelentős részét nyilvánította iparművészeti alkotásnak. Mun­káinak mívességét aláhúzza az is, hogy méteráruinak szélén - beleszőve vagy nyomva - végigfut a művész neve és a termék fantázianeve. 1952-től szövőszékeivel és textilterveivel a Textiliparművészeti Szövetkezet tagja és művészeti vezetője lett. Ezzel alkotói tevékenységének új korsza­ka kezdődött. Egyre több megbízást kap középületek -színházak, szállodák, üdülők, egyéb reprezentatív beruházások (pl. a Ferihegyi repülőtér tranzit vá­rója, Híradó Mozi, Filmmúzeum, Átrium Mozi, Gellért Szálloda, Duna Intercontinental, tengerjáró hajók)- belső tereibe kerülő textilek tervezésére. „E jelentős munkáiban Szabó Éva hű maradt pályája kezdetén kialakult művészeti elveihez: az egész bebő tér, illetve az egész építészeti együttes célját tartja szem előtt, erre épül fel bútortextiljeinek, függönyeinek struktúrája, anyag- és színhatása." (Mai magyar művészet, Koós Judith: P. Szabó Éva, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bu­dapest, 1974.12-13. old.). A szövetkezetben P. Szabó Éva számos bútor­textilt tervezett, részben modern, részben stílbúto­rokhoz. Az antik- és stílbútorokhoz készült, kézzel szövött anyagok művészi kvalitását mutatja, hogy tervezőjük a klasszikus formakincs motívumaiból komponált újat. Munkáit több kiállításon bemutat­ták és díjazták, bel- és külföldön egyaránt. Ezt az alkotói korszakot sok-sok tervvel, anyagmintával és azok színváltozataival illusztráltuk. 1992-ben a Magyar Köztársaság elnökétől P. Szabó Éva művészi életműve elismeréseként kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést. Kovács Emília Márffy Ödön és múzsái Ernst Múzeum 2003. július 20. - augusztus 27. Márffy Ödönnek, a huszadik század eleji művészetünk újító festészeti törekvéseit tömörítő „Nyolcak” cso­port egyik legjelentősebb képviselőjének 125. szüle­tési évfordulója alkalmából szervez kiállítást az Ernst Múzeum, mely személyes aspektusból dolgozza fel Márffy teljes életművét. A francia tanultságú mestert a szakirodalom koloristaként tartja számon. Legkedvesebb festői témája a nő. A gyengébb nem képviselői egész életművén keresztül elkísérik; így Ady volt felesége, Csinszka; majd elhunytával 77- charich Zdenka; illetve utolsó felesége, Hacker Franciska (Cseszka) szolgáltak ihletének forrásául, de Kosztolá­nyi Dezsőnéről is láthatunk arcképet ezen a kiállításon. Gyengéd érzelmeiről árulkodó portréi, aktjai mellett nagyszámú önarcképpel saját személyiségének válto­zásait is szándékozik bemutatni a kiállítás. Márffy szoros kapcsolatban állt az Ernst Múzeummal, sőt, mondhatni a hozzá legközelebb álló művészeti intézmény volt, ugyanis az 1925-, 1928-, 1930-, 1937-ben megrendezett csoportos, illetve 1946-os és 1958-as egyéni kiállításokon is e falakon mutatta be a közönségnek legújabb mun­káit. Az 1984-es, vigadóbeli tárlata óta nem rendeztek gyűjteményes kiállítást Márffy műveiből. Az eddig ismert Márffy-művek csak egy sze­letét jelentik a múzeumunk által kiállítandó anyag­nak, ugyanis például a Cseszkáról készült alkotások az özvegy szerénysége folytán eddig nem juthattak el szélesebb közönséghez. Ugyanakkor sok magán­­gyűjteményben lévő mű is bemutatásra kerül. Somogyi Győző Ernst Múzeum 2003. július 16. - augusztus 27. Az Ernst Múzeum július 16. és augusztus 27. között Somogyi Győzőnek rendez kiállítást, mely a különböző alkotói korszakokból származó tájképeken keresztül mutatja be a művész életútját, nem mellőzve az általa létrehozott új műfajt sem: a képzőművészeti térkép­nek nevezett fekete-fehér szitanyomatokat, melyeket szintén felfoghatunk egyfajta tájképként. Somogyi Győző a 20. századi magyar művé­szetben sajátos helyet foglal el. Nem tartozik egyetlen festői irányzathoz, csoporthoz sem. Hagyományos 225

Next

/
Oldalképek
Tartalom