Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7-8. szám
mifúzEUMi Hírlevél érdemelnek figyelmet. A hűséges íródeákhoz, Mikes Kelemenhez több műtárgy is köthető. A Mikes-család címerét viselő aranyozott ezüst pohár mellett, Mikes Kelemen portréja, a „Törökországi levelek”, valamint az előző munka 1794-es szombathelyi kiadása is látható. A díszterem baloldali sarkában lévő vitrinben látható II. Rákóczi Ferenc sajátkezűleg faragott széke, valamint gyertyatartói. A 19. vitrinben II. Rákóczi Ferenc halotti palástja tekinthető meg. A 20. vitrinben látható az 1906: XX. törvénycikk, amely eltörölte a Rákóczit és bujdosótársait száműző 1715: XLIX. törvénycikket. Itt számos dokumentumot állítottunk ki az 1906-os kassai újratemetés alkalmából. Figyelmet érdemel két ereklyetartó, amelyek II. Rákóczi Ferenc köntösének darabját, valamint Zrínyi Ilona koponyaszilánkját tartalmazzák. A 21. vitrinben egy apród díszruhát láthatunk, amely II. Rákóczi Ferenc hamvainak kassai újratemetésére készült. A 22. vitrinben számos 20. századi papír- és fémpénz található a fejedelem portréjával, valamint néhány képeslap és aprónyomtatvány. Végezetül álljon itt a fejedelem galatai sírkövének felirata: „Itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc fejedelem, tizenkét éves korában édesanyjától elszakítva, az isteni gondviselés csodás rendezéséből, börtönökön, számkivetéseken és az élet különféle viszontagságain keresztül vezetve, itt nyugvó anyjának a halál által visszaadva, a nyugalmat, melyet életében nem ismert, az Úrban megtalálta. ” Kovács S. Tibor / Ol „ ш (AJj időszaki kiállítások BUDAPEST A kitalált hagyomány Az aratóünneptől az új kenyér ünnepéig Néprajzi Múzeum 2003. június 29,- október 17. Szent István-napi ünnepünk egyik leglátványosabb jelenete, amikor népviseletbe öltözött leányok és legények nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik a díszemelvényen álló szónokot. Felmerül a kérdés, honnan ered ez a szokás. Vajon akkor alakulte ki, mint néhányan feltételezik, amikor 1949-ben a Szent István-napot alkotmány ün néppé változtatták, vagy inkább az a vélekedés a helyes, amely szerint az új kenyér átadásánál egy ősi, egészen a középkorig visszanyúló hagyománnyal állunk szemben. A kiállítás és az ünnep egész keletkezéstörténetét tárgyaló katalógus minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy egyik vélekedés sem állja meg a helyét. Az új kenyér átadásának jól ismert toposza ugyanis nem szovjet minta alapján született, de nem is olyan régi, ősi magyar, mint azt a közvélemény hiszi. A szokás kialakulásának eredetét a 19. század végén, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter azon leiratánál kell keresni, amely a földesúr és az aratók közötti patriarchális jó viszony helyreállítása érdekében aratóünnepek rendezését szorgalmazta. A kiállítás aratókoszorúkkal feldíszített II. Rákóczi Ferenc zománcos kupája (1700 körül) szekerek, korabeli újságcikkek, fotók, filmhíradók segítségével rekonstruálja, milyenek is voltak ezek a Darányi-féle, főleg uradalmi gazdatisztek, egyházi személyek és különböző egyletek, körök által rendezett aratóünnepek. Ezeken egyébként nem egyszer a királyi udvar tagjai is megjelentek. Hogyan és miért alakultak át ezek az ünnepek a kenyér, illetve az új kenyér ünnepévé. Milyen is volt az első 1937-ben Péter-Pál-napján, Szegeden, a város idegenforgalmának fellendítése érdekében rendezett magyar kenyér ünnep. Milyen volt a második, a Bácska visszacsatolása alkalmából a szabadkai Hitler téren megtartott, a kormányzó háborús propagandáját szolgáló magyar kenyér ünnep, vagy 1945 után hogyan szálltak harcba az új kenyér eszmei kisajátításáért a különböző politikai pártok; milyenek is voltak az MDP főtitkárának arcképével díszített szocialista aratókoszorúk; s végül a kenyérátadás rituáléja milyen szerepet tölt be ma Szent István-napi állami ünnepünk szertartásrendjében. A kiállítás arra a kérdésre is választ keres, vajon előfordulhat-e, hogy egy jellegzetesen fölülről 221 i
