Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7-8. szám
m_2TúZEUMI J^ÍRLEVÉLi© Nemzetünkért öszvefogván... Emlékkiállítás a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára Magyar Nemzeti Múzeum dísz- és kupolaterme 2003. május 18. - 2003. augusztus 31. A felkelés 1703. május 21-én indult meg a Tiszaháton, amelyet II. Rákóczi Ferenc francia segítségben bízva indított meg. A hadászati elképzelés az volt, hogy a Felső-Tisza vidék és Tiszántúl felszabadítása után a kuruc sereg Észak-Magyarországon keresztül Bécs alá vonulva egyesül a Duna völgyéhez nyugatról előrenyomuló francia-bajor sereggel. A kiállítás célja a Rákócziak és a Rákóczi-szabadságharc bemutatása a legutóbbi történeti kutatások tükrében, korhű tárgyakkal, de a nagyközönségnek szóló feliratokkal és installációval. Az emlékkiállítást a Kupolaterembe lépve II. Rákóczi Ferencet és a Rákóczi családot bemutató reprezentatív festmény, metszet, mezzotintó és grafikai kiállítás nyitja meg, előkészítve a látogatókat a Díszteremben bemutatásra kerülő szabadságharc emlékkiállításra. A Díszteremben lévő kiállítás négy egységre tagolódik: 1. A Rákócziak és II. Rákóczi Ferenc története a fejedelem bécsújhelyi szökéséig; 2. A brezáni kiáltványtól a majtényi zászlóletételig, bemutatva a szabadságharc legfontosabb szereplőit és eseményeit; 3. A Rákóczi-emigráció története Lengyelországtól Rodostóig; IV A Rákóczi-kultusz. A nemrég felújított kupolateremben II. Rákóczi Ferenc arcmásaival találkozunk. Mányoki Adóm két olajfestménye mellett a Bécsben alkotó svéd művésztől, David Richtertől is láthatunk két nagyon jól sikerült munkát. A könnyen sokszorosítható rézmetszetek közül több ismert darab Franciaországban készült, és a fejedelemről szóló vagy a II. Rákóczi Ferenc által írt könyveket illusztrálta. A közelmúltban felújított díszteremben, közvetlenül a bejárat bal oldala melletti falon helyeztük el az árpási (Győr-Moson-Sopron megye) plébániatemplom „Szűz Mária mint Magyarország Patrónája" című főoltárképet, amelyen az 1660-as évek magyarországi világi és egyházi méltóságai láthatóak. Az 1. vitrinben a Rákóczi-Báthory-Zrínyi családi örökség emlékeit láthatjuk. II. Rákóczi György aranyozott ezüstből készült díszbuzogányát a debreceni Szegedi Márton készítette. Valószínűsíthető, hogy 1640-ben kapta, amikor is nagyváradi kapitánnyá nevezték ki. Az unokatestvér Rákóczi László (1636-1664) szablyái különös figyelmet érdemelnek. Egyikük aranyozott ezüsttel borított, míg a másik egyszerű szereléssel bír, s ezért a korabeli megnevezése „paraszt szablya" volt díszítetlensége miatt. Érdemes még megemlíteni Báthory Zsigmond (1572-1613) erdélyi fejedelem aranyozott bronz óráját és ezüst pecsétnyomóját. A 2. vitrinben látható II. Rákóczi György erdélyi fejedelem nemrég restaurált díszsodronyinge a 17. század közepéről. Az 5 mm átmérőjű ezüstözött rézkarikákból készült sodronyinget aranyozott bronz nap, hold és számos csillag, valamint boglár ékesíti. A 3. vitrinben Rákóczi Zsigmondi (1607-1608) Thököly Imre (1657-1705) erdélyi fejedelmekig állítottunk ki arany- és ezüstpénzeket. A 4. vitrinben csodálhatjuk meg a Rákóczikincseket. A Rákócziak legendás hírű gazdagságáról a nagyméretű aranyozott díszedények tanúskodnak, amelyeket a pohárszékre állítottak. Udvartartásuk eme pompás emlékeit, más főúri családokhoz hasonlóan, német ötvösműhelyekből rendelték meg. Az itt látható darabokat valószínűleg Rákóczi László és Erdó'dy Anna házasságkötése alkálik Rákóczi Ferenc díszsodrony inge (Képessy Bence felvétele)
