Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-06-01 / 6. szám
Múzeumi J^írlevélj© XVII. Országos Kisplasztikái Biennálé Pécsi Galéria, Pécs, 2001. március 25 - április 15. Szerk.: Sárkány József. Kiad.: Janus Pannonius Múzeum, Pécs. sztln., ill. (A Janus Pannonius Múzeum Művészeti Kiadványai 94.) A pécsi Kisplasztikái Biennálé több mint harminc éves múltra tekint vissza. A katalógus bevezetőjében Aknai Tamás művészettörténész emlékezik a kezdetekre, majd sorra veszi azokat a változásokat, amelyek a hatvanas évektől induló országos biennálé óta bekövetkeztek az anyag, forma, méret, technika, felfogás, stb. tekintetében mindmáig, gyakorlatilag a minden megoldást elfogadó parttalanságig. A biennálé körül egyebekben minden tisztázottnak látszik, a részvétel feltételeinek jelzőszámaitól, az anyaghasználati kritériumoktól az időszerű szobrászati minőség mibenlétének megegyezésen alapuló rögzítéséig. A kisplasztikáról megfogalmazott akadémiai tézisek valamennyi fogalom variációja és verbális fordulata a válogatók, rendezők és díjazok kisujjában van. A kötetben megtaláljuk minden egyes művész rövid életrajzát és a kiállításon szereplő alkotásának fotóját. XVII. Országos Kerámia Biennálé Pécsi Galéria, Pécs, 2002.március 24 - április 14. Szerk.: Sárkány József. Kiad.: Janus Pannonius Múzeum, Pécs, sztln. ill. (A Janus Pannonius Múzeum Művészeti Kiadványai 96.) A katalógus bevezetőjében Sárkány József foglalja össze a kortárs magyar kerámiaművészet történetét. Megemlékezik a magyar kerámiaművészet egyik legizgalmasabb vállalkozásáról, ami tíz esztendővel ezelőtt, 1991-92-ben kezdődött. Ekkor alakult meg Magyarországon az első, kimondottan professzionális céllal rendelkező keramikus társaság, a Terra. Egy évre rá létrejött a porcelán design megújításának célját felvállaló DeForma Keramikus csoport is. A művészeti ág két karakteres területének, a szobrászatnak és a formatervezésnek mind magasabb színvonalú művelését egymás segítve, olykor közösen munkálkodva tervezték a 13-14 fős csoportok tagjai. A szerző bemutatja a társaságnak a magyar kerámia művészet sikeres megjelenítését mind a hazai, mind a külföldi szimpóziumokon. Elemzi ezen művészeti csoportoknak napjainkban való helyzetét, a tőkeszegény hazai piac okozta visszaesést, az egyén érdekérvényesítő, önmegvalósító akaratának előtérbe kerülését, a csoportok belső kohéziójának a meggyengülését. Kitér az alkotótelepek egyre növekvő válságára, a magas költségek miatt a külföldi közös bemutatkozások nehézségére, illetve megfogyatkozására, újra előtérbe került egyéni utakra, és a ma minden korábbinál szigorúbb közegben való küzdelemre az érvényesülésért. Felsorolja azokat a jelentős nemzetközi kiállításokat, amelyeken magyar résztvevők is részt vettek, illetve részt vehettek volna. Megállapítja, hogy a tíz évvel ezelőtti lelkes és céltudatos készülődésnek nyoma sincs. Okunk a megjelenésre pedig több is lenne. Az Országos Kerámiai Biennálé anyagában is vannak nemzetközi mércével mérve figyelemre méltó darabok Azoknak a művész egyéniségeknek az alkotásai, akik sikeresen ötvözik tehetségüket, tudásukat a hazai lehetőségekkel, s ezek mind teljesebb kihasználása mellett figyelemmel kísérik a művészeti ág nemzetközi történéseit is. Ezen a kiállításon 50 keramikus mutatkozott be. A kötetben az 1968-2000 közötti díjazottakról, valamint a biennálé alkotóiról olvashatunk, valamint láthatjuk alkotásaikat. Gcszler Garzuly Mária Szerk.: Geszler Mária, Bonyhádi Károly. Kiad.: Janus Pannonius Múzeum, Pécs. sztln., ill. (Janus Pannopnius Múzeum művészeti kiadványai 95.) Sárkány József szavai olvashatók a művésznő életét és alkotásait bemutató kötetben. „Egyik kedves műtárgyam egy nagyméretű, korongozott, mély öblű kerámia falitál, melynek zászlaja vastagon habzó mázzal borított, míg alján zsúfoltan sötéten kavargó ágak, s köztük gazdagon elszórva a termés piros pöttyei láthatók. Az érintetlen természet egy megragadott pillanatát ajándékozta nekem Geszler Mária.” Ismert a mű készítésének dátuma is, 1978. február 10. Fontos ez az évszám a modern magyar kerámiaművészet szempontjából, hisz ez időben fogadta a kecskeméti Nemzetközi Kísérleti Kerámia Stúdió az első ösztöndíjas művészeket, köztük Geszler Máriát is, aki ezt követően rendszeresen, majd minden évben alkotott Kecskeméten, s a Művészeti Tanács tagjaként aktívan részt vett a Stúdió életének alakításában. Minden bizonnyal meghatározó szerepe volt munkásságának alakulására a Stúdió műhelyeinek, eszközeinek egyre bővülő gazdagsága, de leginkább alkotói légköre, az a sokirányú, gazdag szakmai kapcsolat, amely az együttdolgozás heteiben alakult és erősödött. Ma mégis úgy látom, hogy munkássága kerek egész, művészetére a kezdetektől fogva meghatározó erővel bírt rendkívüli, érzelmekkel teli karaktere. A természet és a humánum szépségeire érzékeny alkotó, aki ön206
