Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-06-01 / 6. szám
cs^j^TúZEUMi Hírlevél A Békés megyei bemutatkozás az általános bevezetőn túl - amely az őskortól 1920-ig tartó rövid áttekintés két fő helyszínre helyezi a hangsúlyt: a gyulai várra és a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyre, amely a fantasztikus őskori bemutatóhelyet és a Csőit nemzetség monostorát egyesíti egy szabadtéri bemutatóhelyen. Annál is érdekesebb mindez, mert a Magyar régészet az ezredfordulón c. könyv őskori részéből épp Vésztő képei maradtak ki, pedig ez az egyik olyan régészeti szenzáció, amely a nagyközönség számára látogatható és nyitva tart. Ugyanígy Gyula nemcsak mint műemlék érdekes, híres a fürdője, a nyári színháza - ideje hát, hogy a teljes kulturális háttér is bemutatkozhasson. A sorozat következő kötete Heves megye - Rónák és hegyek találkozása lesz. Nem lankadó erőt kívánok a szerkesztőknek és sok sikert az Agapé Kiadónak, kulturális missziójuk teljesítéséhez! M.E. A magyar királyok koronázó palástja írták: E.Nagy Katalin, Járó Márta, Lovag Zsuzsa et al. Kiad.: Iparművészeti Múzeumot támogató Alapítvány, Bp., 2002. 210 p. ill. 1983-ban Insigna regni Hungáriáé címmel és 1 -es sorszámmal jelent meg az Egyesült Államokból hazakerült koronázási jelvények tudományos birtokbavételének első lépését jelentő, a középkori Magyarország hatalmi szimbolikájával foglalkozó 1981 -es nemzetközi konferencia tanulmánykötete. 1986-ban a kutatási feladatokat áttekintve Kovács Éva az Insignia Regni Hungáriáé második kötetének témájául a koronázási palást onográfiáját tűzte ki. Ennek a kötetnek hasonló a célkitűzése, mégsem lehet a monográfia megvalósítása. Nagyrészt elvégezték a technikai megfigyeléseket, elkészült az alapvető dokumentáció, de a mongráfia egyéb, akkor célul tűzött feladatai nem valósulhattak meg. Az 1998 végén elhunyt Kovács Éva kutatási útjairól, gondolkodása eredményeiről a Species modus ordo című kötetébe felvett tanulmányai szólnak. A szintézis rekonstrukciójára azonban nem vállalkoztak, ezért a szerzők - mentve a menthetőt - és felismerve a közlés szükségességét e kötetben bocsátják közre a munka eddig elért eredményeit, annak tudatában, hogy azok a nyilvánosság elé tartoznak. Olvashatunk a magyar koronázási palást kutatástörténetéről, annak technikai vizsgálatáról és állapotának leírásáról, a színezékek azonosításáról, az aranyfonalak elemzésének eredményéről, a palásttá alakított harang-casula technikai vizsgálatairól. Az írások mellett a kötet külön érdeme a rendkívül szép és gazdag művészi színvonalú fotók és illusztrációk. Sárközy Gabriella Pozsonyi József: A semsei Semsey család története Kiad.: A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága 2002 A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága 2002-ben új könyvsorozatot indított útjára. A sorozat a Régi magyar családok címet kapta. Az első kötet már megjelent, mely a sorozatszerkesztő és egyben ötletgazda Pozsonyi József balmazújvárosi múzeumvezető hosszú évek kutatómunkájának eredményeit tartalmazza. A kiadó és a sorozatszerkesztő szándéka szerint évente akár több kötet is napvilágot lát majd. A sorozat címe szerint csak magyar családokat mutatna be, de az a szándék, hogy bármely magyarországi népcsoport neves családjai helyet kaphassanak a sorozatban. Az első kötet elolvasása után egyértelmű, hogy csak magas, tudományos színvonalú családtörténti munkák jelenhetnek meg a sorozatban. A szerző 130 oldalon tárja elénk a semsei Semsey család történetét a középkortól napjainkig. Kutatási eredményéit 10 fejezetben tárgyalja, minden fejezetet gazdag képanyag és sok eredeti irat másolata egészíti ki. Az alapos munka segítségével megismerhetünk egy olyan családot, melyet a magyar történelem nem tart számon a családot megillető szinten. A család első ismert őse a 13. században költözött hazánkba Szászországból, dédunokájának Zsigmond király 1401-ben címeres levelet adományozott. A Semsey család tagjai között igen magas rangú személyeket is találunk, főispánok, tábornokok, várnagyok, kapitányok, udvarbírók. A legismertebb tag Semsey Andor, a mineralógus, mecénás, aki érdemeihez mérten külön fejezetet kapott a kötetben. Az ő jótéteményének eredménye, hogy felépült a budapesti Állatkert madárháza és a Magyar Állami Földtani Intézet. Semsey Andor hatalmas vagyonát a tudományra áldozta, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Földtani, a Földrajzi Intézet, az MTA részesült többek között rendkívül gazdag adományaiban. A kötet külön érdeme a rendkívüli pontosságon túl a húsz genealógiai tábla, melyek segítségével a család leszármazása részletesen a szemünk elé tárul. Ki kell emelni azt is, hogy Pozsonyi József munkája 200