Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-01 / 1. szám
m Múzeumi Hírlevél m mir „SALVE ROSA PIETATIS, “ " SALVE FLOS UNGARIE’ Z ! DIE HEILIGE ELISABETH 'I Az MNM Rákóczi Múzeumának fotókiállítása Wartburg várában Látható 2003 február végéig nak tapasztalatai. Beszámoló a kulturális javak védelméről szóló nemzetközi konferenciáról 13.30: Richard Corel (PURAFIL.INC.): Preventív konzerválás a légszennyező anyagok mennyiségének csökkentésével (Preventive conservation by controlling gaseous contamination) 13.50: R HollAdrien (Országos Széchényi Könyvtár): Természetes ragasztóanyagok vizsgálata mikroszkóppal 14.10: Orosz Katalin (Magyar Országos Levéltár): Árt-e a megvilágítás a látogatónak? Egy nemzetközi állományvédelmi tanfolyam tapasztalatai 14.30: Laczkó Ágnes -Tombor Krisztián (Hadtörténeti Intézet és Múzeum): A Hadtörténeti Múzeum papírrestaurátor műhelyének kialakítása és működése 14.50: dr. Morgás András (MNM Műtárgyvédelmi és Restaurátor Főoszt. Vez.) : ZÁRSZÓ Nemzetközi kapcsolatok CIPRUS - ZALAEGERSZEG Magyarok a réz hazájában Kiállítás a Magyar Olajipari Múzeumban 2002. november 8. - 2003. április 30. 2002-ben Antonis Grivas (a Ciprusi Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője) nyitotta meg azt a kiállítást Zalaegerszegen, amelyet az Olajipari Múzeum rendezett Ciprus bányászatáról és a magyar szakemberek ottani tevékenységéről. A kiállítás azért jött létre, mert 30 éve annak, hogy a magyarok megkezdték munkájukat Cipruson egy rézbánya megnyitásával. Mindkét országot veszteség érné, ha mindezt nem dokumentálnánk a bányászattörténet számára. E kiállítás révén sikerült olyan kapcsolatokat is kiépíteni, amelyek a szakmai együttműködésen túl közös idegenforgalmi beruházások lehetőségét teremtik meg Zalaegerszeg és a ciprusi cégek között. (A tervekről Antonis Grivas, Tombi Lajos alpolgármester és Acs Viktória, a Ciprusi Idegenforgalmi Hivatal budapesti vezetője számolt be egy sajtótájékoztatón). Magyarországon az 1960-as évek közepétől a gyakran változó energiapolitika miatt, a bányászatban kialakult termelő, tervező és építő kapacitás kihasználása érdekében a hazai szakemberek tevékenységét külföldre is ki kellett terjeszteni. Szénhidrogén-, víz- és érckutatások indultak Közel-Keleten, Afrikában, Mongóliában, aknamélyítések, bányaépítési munkák Indiában és Görögországban. Európa számos országában végeztek a magyar intézetek tervezési és szakértői munkát, és a hazai üzemekben készült bányászati berendezések külföldön is nagy sikert arattak. A magyar bányászat első, termelési céllal alapított vállalkozása 1972 őszén indult Cipruson, Troulliban a GEOMINCO Földtani és Bányászati Rt. létrejöttével. A Larnacától 8 km-re fekvő Troulli művelése az ókorba nyúlik vissza, amelyre a község ületve a bánya melletti bányászati és kohászati maradványok is utalnak. A modem bányászat 1935-ben kezdődött, amikor W. Berdy engedélyt kapott az arany, a pirít és a réz kitermelésére Troulli és a szomszédos Kokkinomoutti lelőhelyeken. A BERDY Mining Company 1956 és 1962 között folytatott külszíni fejtéses érctermelést, amit a 75 tonna/nap kapacitású előkészítő műben dolgoztak fel. 1962 augusztusában pénzügyi nehézségek miatt a bányát beszüntették. A GEOMINCO 1970 júniusában adott megbízást a Bányászati Tervező Intézetnek a 708.000 tonna 1,2%-os Cu tartalmú érc kitermelését szolgáló bánya és előkészítőmű megtervezésére. A munka 1972 őszén kezdődött. 1974 júniusában készült el a kiskapacitású, ám a sziget legmodernebb ércelőkészítője. Az üzem 1974. július 2-án megkapta az engedélyt réz-színpor termelésére. Tizenöt nappal az indulás után, július 15-én a ciprusi érsek-elnök elleni és az önálló állam megdöntésére irányuló véres katonai puccs, valamint az ezt követő török katonai beavatkozások lehetetlenné tették a török-görög semleges vonalra került bánya működését. Abban a reményben, hogy a politikai helyzet rendeződik, és lehetőség nyílik a bánya üzemeltetésére, munkálatok indultak a törökök által elfoglalt területre eső vízmű helyett tengervíz használatára, egy új vízvezeték építésére. Az ENSZ Békefenntartó csapatok - az itt állomásozó osztrák katonák - őrzése mellett, technológiai kísérletek kezdődtek az oxidos rézércek cementációs eljárással történő feldolgozására. Mivel 1976-ban sem rendeződött a kettészakadt sziget helyzete, a GEOMINCO kénytelen volt beszüntetni tevékenységét. A beruházás költsége 160 millió Ft volt, aminek a felét a CIPRUS BANK részvényesként vállalta. Az üzem öt magyar műszaki és gazdasági szakemberrel, nyolcvan ciprusi alkalmazottal 18
