Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-05-01 / 5. szám
©«Múzeumi Hírlevél Tudományos tevékenység ÚJ KIADVÁNYOK Múzeumi Közlemények 2002/1 Az 1962-ben indult Múzeumi Közlemények folyóirat harminc évig tájékoztatta a múzeumi területen dolgozókat. Az út, amelyet bejárt, a cél, amelyet kitűzött maga elé színvonalasabb múzeumi munka elősegítése mindenképpen méltó újjáélesztéséhez a magyar múzeumok születését ünneplő esztendőben. A nevében a régi és küldetésének teljesítésében elődje nyomdokait követni szándékozó folyóirat szerkesztőbizottsága a szakma egészével kíván párbeszédet folytatni. Az első, rendhagyó számot követően kiemelt feladatuknak tekintik az írások kiváltotta vélemények közreadását, esetleg ütköztetését. A folyóirat bevezető írásai mellett számos tanulmány több oldalról közelíti meg a múzeumi tájékoztatás kérdéskörét. Vigh Annamária Ágazati irányítás és kommunikáció címmel a modern múzeum kommunikációs eszközeinek felsorolásával érzékelteti a hiteles és hatékony kultúraközvetítés gazdag eszköztárát. Nyárádi Gábomé a belső kommunikáció szerepét vizsgálta a közintézményekben, B. Varga Judit pedig ugyanezen téma helyzetelemzésével szolgál a 2002. évi állapot szerint. Winkler Ferenc a Somogy megyei múzeumi szervezet példáját véve alapul a kommunikáció szerepét tárja fel a megyei múzeumi szervezetekben. Hosszú előkészítő munka után 2000. decemberétől kezdte meg tevékenységét az újjászervezett múzeumi szakfelügyelet. Nagy László G. azóta eltelt időszak eredményeiről, tapasztalatairól számol be, rávilágítva arra is, hogy az ágazati irányítás, a minisztérium és a múzeumok közötti kommunikáció fontos eszközének gondolják a szakfelügyeletet. Bencze Géza a műszaki muzeológiai és technikatörténeti szakfelügyelet 2001. évi tevékenységéről ad számot. A szakfelügyelői vizsgálatok, látogatások tárgya a műszaki és technikatörténeti intézményen belüli szakmai helyzet felmérése volt. A Pest Megyei Önkormányzat kezdeményezésére végezte el a szakmai átvilágítást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (továbbiakban NKÖM). Simon László beszámol erről az ellenőrző munkáról, melynek során a munkaterveket, munkajelentéseket, statisztikai adatokat, és más, a működéssel kapcsolatos iratokat vizsgáltak és értékeltek és ennek eredményeit összevetették a három hónapig tartó helyszíni vizsgálatok adataival. Farkas Attila az egyházi muzeális intézmények és az állam, illetve a NKÖM kapcsolatáról, a kulturális támogatásról, az állami szakfelügyelet újjáélesztéséről írt. A Közönség rovatban Cseri Miklós a Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Kollégiumáról és annak kiadványairól számol be, Vásárhelyi Tamás pedig gondolatébresztő, vitaindító írást közöl az egyes múzeumok kommunikációjáról és kiadványairól. A Világ rovatban Siklós Péter a német nyelvterület legújabbkori országos kiállításainak rövid bemutatásával egyrészt egy sikeresen működő komplex, múzeumi bázisú társadalmi kommunikációs rendszerre hívta fel a figyelmet. E rendszer átvételének gondolat-kísérletén keresztül a hazai megrendezés előfeltételeit is szerette volna számba venni. Végül az Aktuális hírek között olvashatunk arról, hogyan változik a magyar múzeumok helyzete az európai uniós csatlakozást követően, a kulturális örökség támogatásáról, valamint arról a Budapesten tartott mesterkurzusról, melynek célja az információcsere és a nemzetközi kapcsolatok építése volt a brit és a magyar kulturális élet szereplői között. Sárközy Gabriella Mátrai Tanulmányok új kötete Tíz új tanulmányt tartalmaz a gyöngyösi Mátra Múzeum most megjelent, idei tanulmánykötete, a Mátrai Tanulmányok. A nyolcadik számánál tartó, tíz évvel ezelőtt indult könyvsorozat kezdetektől fogva a mátraaljai kistérség társadalomtudományi, helytörténeti kutatásainak szellemi műhelye, összefogója volt. A kötetben találhatunk újabb adalékokat Vámosgyörk történetéről a törökkortól a jobbágyfelszabadításig, érdekes szemelvényeket olvashatunk a dualizmuskori Heves vármegye Kossuth-emlékezetéről, Berze Nagy János népmesekutató munkásságáról, a gyöngyösi vadászati oktatás történetéről. B. Gál Edit, a Mátra Múzeum történésze kisebb írást tesz közzé az Orczy-kert történetéről, mely mintegy megelőlegezi a következő Mátrai Tanulmányok kötetet, mely tematikus szám lesz, s kizárólag a múzeumnak helyet adó egykori Orczy-kastély és park történetét dolgozza fel, összegezve a 2000-ben indult múzeum felújításhoz kapcsolódó történeti és revitalizációs kutatások eredményeit. A könyv az idegenforgalmi és terjesztési szempontokat előtérbe helyezve tartalmaz angol és német nyelvű kivonatot is a tanulmányokból. 163
