Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
m^fúzEUMi Hírlevél i© Múzeumi könyvtárak 2003. március 4-én, az Országos Széchényi Könyvtárban ünnepélyes keretek között átadták a MOKKA névre hallgató új könyvtári hálózati rendszert, amely interneten érhető el, s több mint tíz nagy könyvtárból épül fel. http://www.mokka.hu A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum könyvtárának története Békéscsabán a Városi Könyvtár elődjének tekintett Békéscsabai Múzeum-Egyesület Könyvtára az egyesület 1899-es megalakulásától kezdve szerveződött. Könyvgyűjteményét az adományozók (többek között dr. Bende Albert főorvos, Varságh Béla, Kner Izidor, Tevan Adolf, Félix István) ajándékain kívül cserepéldányokból és vétel útján is fejlesztették. A Múzeum- Egyesület megalakulásától kezdve azon fáradozott, hogy könyvtárát nyilvánossá tegye, ám e törekvés megvalósulása még hosszú évekig váratott magára. A könyvtár 1912-ig az evangélikus Rudolf-főgimnáziumban kapott helyet, könyvtárosai főgimnáziumi tanárok voltak. A könyvgyűjteményt - mely ekkor 3350 kötetet számlált - 1913-ban költöztették át az időközben újonnan felépített „Közművelődésházá”nakelnevezettmúzeumépületbe.Azintézményfelavatása után vált valóra a könyvtár mindenki számára hozzáférhető használata Békéscsaba első nyilvános olvasótermével. A két világháború között a legtöbb vidéki múzeum elhelyezése megoldatlan volt. Ezzel szemben a csabai múzeum helyzete szerencsésnek mondható, hiszen önálló épülettel rendelkezett, mely otthont adott a városi könyvtárnak, műteremnek és egy hozzá tartozó vendégszobának, továbbá - az eredeti elképzeléseknek megfelelően - az épület a városi kultúrház funkcióját is betöltötte. A csabai városi könyvtár fejlődése azonban - a központi segélyezés híján - nem volt zavartalan, hiszen az állomány bővülése messze elmaradt az igényektől: évente alig 80-150 kötettel gyarapodott, ezek is többnyire vegyes értékű szépirodalmi művek voltak. A szakfolyóiratokat pedig mindössze az Ethnographia és az Archaeologiai Értesítő képviselte. A könyvtár állománya a tárgyalt időszak végén alig haladta meg a 6500 kötetet. S bár a könyvtár nyilvánossá tétele nagy reményeket ébresztett, nyitvatartási rendje - annak ellenére, hogy olvasóteremmel is rendelkezett - még arisztokratikusabb volt, mint a múzeumé: mindössze vasár- és ünnepnapokon délelőtt 11 -tői 12 óráig állt a közönség rendelkezésére. A múzeum épületében helyet kapott Városi Könyvtár gyűjteménye a II. világháború folyamán inkább gazdagodott, mintsem kárt szenvedett volna, mivel a gazdátlanná vált helyi magángyűjtemények egy részét helyiségében őrizték. Ide került a múzeum épületében működő - dr. Südy Ernő által szervezett, jól összeválogatott anyaggal rendelkező, elsősorban klasszikus alkotásoknak helyet adó - Aurora-kör 2700 kötetes könyvtára is, mely haladó jellegénél fogva a háború folyamán bujdosásra kényszerült. AII. világháború után egy új, a múzeum épületében helyet kapó Városi Népkönyvtár létrehozásával bízták meg Féja Gézái, aki 1945-től 1956-ig Békéscsabán tevékenykedett könyvtárosként. Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. Féja 1945. május 2-án kezdte meg könyvtárszervező munkáját, mely a régi múzeumi könyvtár (Városi Könyvtár) anyagából, a Kner-család dokumentumaiból, a nyugatra távozók könyvállományainak töredékeiből, az Aurora-kör gyűjteményének megmaradt elemeiből, a háború után megszűnt társadalmi szervezetek, egyesületek könyvtári egységeiből állt össze. Továbbá összegyűjtötte a kígyósi Wenckheim és a kétegyházi Almásy grófok széthurcolásból megmaradt könyveit. Ez utóbbiak között ma is figyelemre méltó becses kéziratokat, régiségeket, első kiadásokat talált. A mindössze néhány hónap alatt 20000 kötet fölé emelkedett könyvállomány kisebb részének alkalmi feldolgozása után 1945. július 15-én nyílt meg az új Városi Népkönyvtár. Féja Géza sokat fáradozott a könyvtár népszerűsítésén: felolvasásai, színvonalas irodalmi estjei az 1945 után kibontakozó szellemi élet egyik központjává tették a múzeum intézményét. A könyvtár alapításakor kezdte meg Féja a különleges gyűjtemények szervezését is. Az állomány 53 darab magyar, latin, német és szlovák nyelvű, gyakran hungarológiai értékű kéziratos művet tartalmazott, melyet rendezett és katalogizált. E mellett pedig kialakította a megye és a város történetére vonatkozó dokumentumokból a „Békési Gyűjteményit. Egymaga készített katalógust, bár minden igyekezete ellenére az összegyűlt könyvállománynak mintegy fele feldolgozatlan maradt, s hosszú évekig csak ömlesztett raktári anyagként szerepelt. 1950-ben 11000 kötetet tartott nyilván egy sajátosan kialakított rendszerben. Az 1950-es évekre a könyvtár helyzete tarthatatlanná vált, így helyszűke és korszerűbb fejlesztés 138
