Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-01 / 1. szám
^Túzeumi Hírlevél m Tápéról származik. A szélmalmot Szentes-Dónátról telepítették át. A két széldaráló lelőhelye: Szentes és Kopáncs. Hiányzik a szövegből az ásotthalmi kisvasút állomása és szerelvénye, az Imre hegyi erdészház, az útkaparó háza, valamint a gátőrház, a halásztanya, a fafeldolgozás emlékhelye, az Anonymus szobor (Mészáros Mihály), az Aratópár (Melocco Miklós), valamint a magyar történelem jeles személyiségeit megörökítő pantheon és a megyék összefogását példázó emlékkő. Nem említi a földosztás emlékművét, és a magyar katona emlékművét, vagy a lovas íjász pályát sem. Az Erdő és az ember kiállítás pavilonjait Csete György tervezte, statikus mérnök Dulánszky Jenő. Ugyancsak ők tervezték az ökumenikus kápolnát, és a Világ magyarságának szánt épületet is. A központi épület tervezője Novák István, a Feszty körképen nem 4, hanem (megszakítással) 20 évig dolgoztak a restaurátorok. Az épületben a Budapest 1896, ideiglenes rajzkiállítás volt, ma már nem látható. Itt állandó kiállítások a Promenád 1896, a Kis magyar pantheon, Körképek a nagyvilágban, A restaurálás története, Szer monostor és kora. Pontatlanok a téli-nyári nyitvatartási időt ismertető rész adatai is. Nem volt erőm, sem kedvem, hogy kontrolláljam a többi, általam közel hasonlóan ismert múzeumról írottakat. Ha azok is ennyire felületesek, akkor a kiadványt tekintsük bekötött korrektúrának, s az érintettek írásos nyilatkozatai és javításai után a jószándékú kiadó, naprakész információkkal lépjen a kötetet használni kívánók elé. Trogmayer Ottó A Természet Világa különszáma A Magyar Természettudományi Múzeum ez évben ünnepelte fennállásának 200. évfordulóját. Ez alkalomból a múzeum és a Természet Világa - A természet múzeuma címmel - különszámot jelentetett meg. A szám cikkeinek szerzői a szakma jeles képviselői. A 27 tanulmány összességében 104 oldalon, olvasmányos stílusban, sok képpel mutatja be a Magyar Természettudományi Múzeum történetét, mindennapjait, és felvillantja fejlődésének jövendő útjait. A Somogyi Múzeumok Közleményei 2002. Szerkeszti: Király István Szabolcs Kiadja: A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Kaposvár, 2002., 325 p. Az eddigi megszokott igényes külsővel és gazdag tartalommal jelent meg a sorozat 15. kötete, amely 29 szerző 25 tanulmányát tartalmazza. A könyv - a múzeumban művelt valamennyi tudományág - a régészet, a természettudomány, a néprajz, a művészettörténet és az újkortörténet - területéről közöl új írásokat, eredményeket. Képet kaphatunk az intézmény történetének legnagyobb régészeti feltárásáról, a tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának ásatásairól, ahol a több százezer négyzetméter ásatás a teljes régészeti időszakaszt felöleli a neolitikumtól a középkor végéig. Az ásatást dr. Honti Szilvia régész irányította. A szakmai körökben nagy érdeklődés kísérte a középkori Szárszó falu templomának és temetőjének feltárását. (Vezette: Belényesy Károly, MTA Régészeti Intézet, Budapest.) Az első, Somogybán ismertté vált késő bronzkori kutat mutatja be előzetes jelentésében Somogyi Krisztina ásatásvezető régész a Kaposvárt északról elkerülő 61-es földút 36. számú lelőhelyéről. A badeni kultúra emberábrázolásának újabb emlékei is az M7-es autópálya régészeti feltárása során kerültek elő. Erről olvashatunk Bondár Mária (MTA Régészeti Intézet) tanulmányában. A régészet újabb eredményeiről - késő vaskori ház - Barcs-Pusztabarcsról - Rózsás Márton; kelta temető és telep Ordacsehi határában - Németh Péter Gergely; K. Zoffmann Zsuzsanna; Bartosiewicz László; avar kori kohótelep Kaposvár-Fészerlakok - Gallina Zsolt; - tanulmányaiban tájékozódhatunk. Avar kori díszítéstechnikai eljárásról tájékoztat Vámosi Lajosné szakrestaurátor. Somogy természeti étrékekben rendkívüli gazdagságáról hét tanulmányban is olvashatunk. Képet kaphatunk a Baláta tó vízminőségéről (Majer József- M. Bordács Margit - Bordidi Attila); a természetes erdő aljnövényzetének változásáról (Juhász Magdolna- Hegedűs András); a Duna-Dráva Nemzeti Park vizes élőhelyeinek vizsgálatáról (Körmendi Sándor- Lanszki József); a Baláta-tói Természetvédelmi Terület futóbogár faunájáról (Somogyvári Orsolya - Dombi Imre). A Mura és Kerka vízrendszerének tegzeseiről Nógrádi Sára és Uherkovich Ákos közöl színvonalas angol nyelvű tanulmányt. A szakma körében érdeklődésre számot tartó tanulmányban nyomon követhetjük a szemeskályhák történetét Somogybán. A képekkel gazdagon illusztrált munka Knézyjuditot dicséri. A Rippl-Rónai Múzeum néprajzi rajztárát mutatja be Sási János forrásközlése. Rippl-Rónai József születése 140. évfordulója alkalmából kiállításokat (Rippl-Rónai és a szecesszió, illetve Rippl-Rónai ismeretlen rajzai) és ehhez kap14
