Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-01 / 1. szám
©i ^Túzeumi Hírlevél Tudományos tevékenység ’ & УШШ megküldte a mai Műszaki Múzeum jogelőd intézet vezetőjének, Szilágyi Istvánnak a következők szerint: „... Minthogy 8 évi üzemeltetése után a számológép működésében hibák kezdtek mutatkozni, ezért - az Akadémia beleegyezésével szétszereltük. ...A berendezés jelenleg szétszerelve, egy laboratórium sarkában áll és amennyiben a Műszaki Múzeum igényt tart a berendezésre, szeretnők minél hamarabb elszállíttatni, mert a helyre hallgatói mérésekkel kapcsolatban van szükség. Ezért kérem szíves válaszát erre vonatkozólag. Egyben közlöm azt is, hogy a szétszerelt berendezést bármikor szívesen megmutatjuk. ..." A levél végén a professzor saját kezű aláírása szerepel. Szilágyi István intézetvezető az alábbiak szerint reagált: „Válaszolva folyó évi október hó 25-én kelt nb. soraira értesítem Professzor urat, hogy a jelzett digitális számológépet az Akadémia Műszaki Osztályának kívánsága szerint az Országos Műszaki Múzeum központi raktárában el foguk helyezni. ...” A gép 1967. március 23-án be is érkezett 2064-es gyarapodási számmal, amit azóta több ízben tudtunk az érdeklődők számára bemutatni és amit eddig a Millenáris Parkban az „ Almok álmodói - Világraszóló magyarok” című kiállításon láthatott a közönség. Tóth Endre Új kiadványok Magyarország múzeumai Múzeumlátogatók kézikönyve Vince kiadó Kft., 2001 292 p. A szövegeket a múzeumokról beérkezett információk alapján írta: Balassa M. Iván és Zentai Tünde. Az első kiadás szerkesztésében közreműködött: Simon Mária, Zentai Tünde, és Juhász János. A harmadik átdolgozott kiadást gondozta: Balassa M. Iván főszerkesztő Már hatodik éve, hogy a többedik reggeli kávéhoz nem hozzák be a friss postát, igaz többedik kávé sincsen. így azután nagyon kíváncsian vettem kézbe a csinos könyvecskét, mely hasznosnak ígérkezik nemcsak a múzeumok PR tevékenységéhez, hanem utazási irodák, írott vagy elektronikus médiák, iskolák és még nagyon sok szervezet számára. Örömmel vettem észre, hogy a múzeumok körében szerepel Ópusztaszer is. Az öröm addig tartott, míg a szöveget el nem olvastam, majd többszöri átrágás után az alábbi tapasztalatokra tettem szert: A parkról szóló tudnivalókat 94 sor írja le, ebből húsz, hibás információt közöl, több dolgot pedig egyáltalán nem említ. Ez azt jelenti, hogy a szöveg több mint húsz százaléka félrevezető. Nézzük részleteiben mire gondolok. A közölt négy fénykép alkotója ismeretlen. A bevezető sorok a vérszerződést mint hagyományt említik. Ilyet csak azok állíthatnak, akiknek a kis honfoglaló horror izgalmas történelmi esemény. Maradjuk Vörösmarty sorainál „Pusztaszer a nevem, itt szerzett törvényeket Árpád." Az ásatásokon nem a templomok romjait, hanem alapfalait tártuk fel. A Nemzeti Történelmi Emlékpark koncepcióját nem 1873-ban, hanem 1970-ben alakítottuk ki, s ekkor alakult az országos emlékbizottság is, melynek első elnöke az alapító, Erdei Ferenc volt. A szabadtéri múzeum nem a megyét, hanem a dél-alföldi régiót képviseli. Állandó kiállítások: A romkertben Szer monostorának nyolc építési periódusából a három templom-típust mutatjuk be, valószínű mind a három bencésekhez köthető. A Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben az iskola Felső-pusztaszerről, a községháza Tömörkényről, a szatócsbolt és pékműhely 13
