Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
MÚZEUMI HÍRLEVÉL m aktív részt vállalhatnak az elmaradottabb térségek felzárkóztatására kidolgozott komplex programokban, olyan, nem a klasszikus értelemben vett muzeális intézményi kör kialakítását tartjuk megvalósíthatónak, amely a jelenlegi és egyre szigorodó követelményrendszerből kihullik, ám megőrzésre érdemes, és a látogatók számára hasznosíthatóvá tehető gyűjteményekkel rendelkezik. Elsősorban a rossz kulturális infrastruktúrával rendelkező térségekben fontos, hogy a meglévő tájházként, kiállítóhelyként, esetleg szakgyűjteményként működő egységeket életképessé változtassuk, bekapcsolva a helyi civil közösségek szellemi segítségét. A nemzetközi példák hasznosításával olyan hálózat megteremtését célozzuk meg, mely közösségi feladatokat is felvállal, turisztikai célként is megjelenik, és munkahelyet teremt. Emellett a kulturális örökség jelenleg nem hozzáférhető ingó javainak közzétételét is elősegíti. •A múzeumi nyilvántartási rendszerek digitalizálása és a különböző intézményekben őrzött műtárgyak nyilvántartására kialakított rendszerek kompatibilissé tétele. A magyar múzeumok egyik legnagyobb erőssége, hogy közel 13 milliónyi, egységesen nyilvántartott műtárgyállományt őriznek. E rendkívüli felelősség tudatában készült el és lépett életbe 2002-ben az a jogszabály, amely a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak nyilvántartását újólag szabályozza. Ennek nyomán több éves munka veszi kezdetét, melynek eredményeképpen a muzeális intézményekben nyilvántartott javak hagyományos módon és számítógépes formában is rögzítettek. A korszerű muzeológiai elvekre épülő rendszer hosszú távon teljes körű (szöveges és képi) ismeretet biztosít az intézményekben őrzött műtárgyakról. Ezt a munkát egészíti ki a gyűjtemények digitalizációja, mely új dimenziókat nyit a tartalomszolgáltatás terén. Segítségével olyan műtárgyak is közkinccsé válhatnak, melyek mindeddig a raktárak mélyén pihentek és csak a szűk szakmai közönség számára voltak ismertek. 3. A műszaki és technikai múzeumok hálózatának megújítása A múzeumi intézményhálózat legmostohább területe a műszaki technikai múzeumok hálózata. A nemzetközi tapasztalatok ismeretében, melyek az egyik legkeresettebb múzeum típusként határozzák meg az ilyen intézményeket, elengedhetetlen, hogy átfogó szakmai felmérésük nyomán kialakítsuk modernizációjuk feltételeit, beleértve az Országos Műszaki Múzeum évtizedek óta áldatlan helyzetének megnyugtató megoldását. Ezt a munkát 2002 decemberében indítottuk el, és - várhatóan 2003. második félévére - átfogó ismeretek birtokában tudjuk majd meghatározni a továbblépés tartalmi és pénzügyi feladatait. 4. Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézmények szakmai és finanszírozási alapelveinek meghatározása Stratégiai céljaink megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy meghatározzuk a szakmai alapellátás szükséges és elvárható szintjét, és ehhez igazítsuk a finanszírozás modelljét. Ennek érdekében át kell tekintenünk az egyes intézménytípusok szakmai tevékenységét és gazdálkodását; meg kell határozni a finanszírozás szükséges mértékét és módját. A tárca fenntartásában működő országos intézmények tekintetében fokozott szakmai, minőségi követelményrendszer kidolgozását tartjuk szükségesnek. Ahhoz, hogy a finanszírozás jelenlegi esetlegességén enyhítsünk, elengedhetetlen a tervezési és belső szakmai ellenőrzési munka színvonalának javítása. A múzeumi tevékenység programfinanszírozási körbe eső területein - pl. a kiállítások és egyéb rendezvények vagy a beruházások terén -, csak előzetes elemzésekkel alátámasztott, a várható hasznosulást jelző adatokkal ellátott projektek számíthatnak költségvetési támogatásra. 5. Jogszabályi környezet korszerűsítése. Az 1997. évi CXL. tv. felhatalmazásából eredő, még hiányzó jogszabályok elkészítése. Az Európai Uniós csatlakozásból esetlegesen adódó jogharmonizációs feladatok ellátása. 7 Budapest, 2003. március 6.
