Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
MUZEUMHÍRLEVÉL A múzeumi szakma minden képviselője évek óta egyetért abban, hogy múzeumainknak alkalmazkodniuk kell változó világunkhoz, és saját eszközeikkel választ kell adniuk az új kihívásokra. A „hogyan" megválaszolására teszünk most javaslatot, azzal a szándékkal, hogy rövid- és középtávon meghatározzuk a fejlesztés sarokpontjait. A megújulás kényszere természetesen nem új, nem eddig ismeretlen jelenség számunkra, hiszen a múzeum mint intézmény, megalakulásától fogva állandó és folyamatos megújuláson megy át. Éppen a múzeumok múltja bizonyítja a legmeggyőzőbben, hogy képesek a külső és belső változtatások befogadására. A folyamat súlypontjainak meghatározása és annak bizonyos fokú menedzselése azonban igen felelősségteljes és bonyolult munkát jelent, hiszen semmilyen modernizációs elképzelés nem vonhatja kétségbe, nem gyengítheti a múzeum létalapjátjelentő gyűjteményi anyagot, illetve nem kérdőjelezheti meg a múzeum legfontosabb alapfeladatait, legyenek azok a gyűjteményezés, a bemutatás vagy a tudományos kutatás területén. A múzeum, bár alapfeladataiból adódóan a társadalom szolgálatában álló „non profit” intézmény, tartósan mégsem vonhatja ki magát a piaci viszonyok hatása alól. A múzeum versenyhelyzetben van programjait illetően, hiszen számos nem „múzeum típusú" intézmény rendez igen sikeres kiállításokat. Versenyhelyzetben van a múzeum szakemberek tekintetében is, mivel a jól képzett, nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező munkaerő számára nem a múzeumi közalkalmazotti státusz jelenti a legvonzóbb munkahelyet. Versenyhelyzet tapasztalható a finanszírozó oldaláról is: eredményesség, hatékonyság, feladatorientált tervezés, a teljesítmények állandó és folyamatos értékelése és ellenőrzése a leggyakrabban felmerülő igények a támogatások megítélésekor. A néhány felvillantott probléma is jelzi, hogy rendkívül összetett és bonyolult kérdések várnak válaszra. A felelősen gondolkodó múzeumi szakemberek számára - dolgozzanak az irányítás vagy a végrehajtás szintjén -, ma már nem kérdéses, hogy az intézményrendszer tartalmi, szerkezeti és finanszírozási gondjaira megoldást, megoldásokat kell találni. Nem mindegy azonban, hogy e hosszú távú átalakítási folyamatban milyen súlypontokat határozunk meg. Az alábbiakban a múzeumi modernizációs folyamat általunk legsürgetőbbnek vélt sarokpontjait kívánjuk megfogalmazni. Célunk az, hogy e kitörési pontok mentén kerüljenek a jövőben kimunkálásra a feladatsorok, így segítsék a helyi és az ágazati irányítást, valamint járuljanak hozzá a finanszírozás reformjához is. Amikor a magyar múzeumi intézményhálózat tartalmi, szerkezeti és pénzügyi megújításának legfontosabb pontjait próbáljuk meghatározni, semmiképpen sem tekinthetünk úgy erre a rendszerre, mint amely kizárólag gyengeségekkel bír. Ellenkezőleg: úgy kell előidéznünk a szükséges változtatásokat, hogy azok a kétszáz éves múlt minden haladó hagyományát megőrizzék és erősítsék. A szakterület felelőssége, hogy tudatosítsa a hazai és a külföldi partnerekben egyaránt: a magyar múzeumi intézményhálózat, mint jogszabályokkal alátámasztott egységesen működő rendszer, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, és számos területen például szolgálhat az Európai Unión belül is. 1. Helyzetkép • Régi feladatok új hangsúlyokkal Felmérések igazolják, hogy a világon zajló folyamatokkal összhangban, hazánkban is megváltozott a múzeumok társadalomban betöltött szerepe. Bár a bonyolult jelenség elemzése messze túlnő a jelen szakanyag terjedelmi korlátjain, mégis hangsúlyoznunk kell e vizsgálatok legfontosabb tanulságait. A múzeumoknak tartalmi munkájukban reagálniuk kell azokra a megállapításokra, melyek a tömegkultúra vizuális jellegének megerősödését, az autentikus élmény szerepének felértékelődését jelzik, és felhívják a figyelmet arra, hogy az interaktivitás lehetőségének megteremtése fontos követelménnyé vált. A múzeumaink gyűjteményeit bármilyen célból felhasználók részéről új és megkerülhetetlen elvárások fogalmazódtak meg. A múzeum elsődleges feladata ma az, hogy a gyűjtemény a lehető legteljesebben és a lehető legszélesebb körben hasznosuljon. Közvetve befolyásolja életünk mind több területét, vállaljon szerepet a kultúrateremtésben és a kultúraközvetítésben egyaránt. 2
