Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-03-01 / 3. szám
©l^fúZEUMI Jfyj'RLEVÉLJ© Kutasi Csaba: A Bakony rovarvilága Kiad.: Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc, 2002.48 p. ill. (A Bakony természeti képe 2.) A Bakonyi természettudományi Múzeum az 1972- es létesítése óta a zirci Ciszterci Apátság épületében működik. Fő célja a Bakony geológiai, botanikai és zoológiái értékeinek feltárása, dokumentálása és megismertetése, de egyre gyakrabban vesz részt a hivatalos természetvédelem munkájában is. A Bakony természeti kincseit egyrészt állandó kiállításuk, másrészt tudományos és ismeretterjesztő kiadványaik révén igyekeznek bemutatni. 1996-ban indították útjára a „A Bakony természeti képe" című sorozatot, melynek első füzete a Bakony halaival foglalkozott. A helység sokszínű rovarfaunáját bemutató tárlók látványa mellett mostantól a második kötet, a ro~ varos könyvecske is a látogatók rendelkezésére áll. A rovarokat sokan csak lakóhelyük kellemetlen vendégeiként, vagy haszonnövényeinket károsító, pusztítandó élőlényekként ismerik. Pedig a rovarok a Földön mindenütt megtalálhatók, a ma ismert állatfajoknak több mint a háromnegyedét teszik ki. A hazánkban előforduló 35 ezer rovarfajból mintegy 20-25 ezer a Bakonyban él. Ebben a kis füzetben a kiállításhoz és a Bakony tipikus élőlényeihez igazodva próbáltak meg minél több információval szolgálni ezekről az érdekes állatokról. Az egyes élőhelyeknél nem csak a gyakori fajokat, hanem a bakonyi ritkaságokat is megemlítik. Ezeknek a rovaroknak gyakran nincs magyar nevük, ezért csak tudományos nevüket tudták feltüntetni. A fajok felismerését ábrák és színes képek segítik, a vastag betűvel kiemelt fajok pedig megtekintehetők a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállításán. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei Szerk.: H. dr. Harmat Beáta. Kiad.: a Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc, 2002. 120 p. ill. (A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 19.) Elsőként Penszka Károly-Káder Ferenc-Süle Szilvia tanulmányát olvashatjuk, melyben vegetációtanulmányukat a balatonalmádi gye-hegyról a gyeptársulások vizsgálatát tartalmazza. Kontschánjenőa Dunántúli-középhegység (Gerecse, Vértes és Bakony-vidék) peracarida faunáját, azon belül is a vízi fajokat kutatta. A mintavételi helyek a kisebb tavak faunája szolgált. A Dunántúli-középhegység 48 településéhez tartozó 80 mintavételi helyen gyűjtöttek vízi Peracarida fajokat. A gyűjtéseket 1997-2001 között, az évszaktól függetlenül egyeléses módszerrel, kisméretű vízi-hálóval végezték. A begyűjtött állatokat 75%-os alkoholban rögzítették és tartósították, majd a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának Rákgyűjteményében helyezték el. A Séd völgye a Bakony vidék egyik legjobban feltárt területe. A völgyből eddig 39 szitakötőfajt sikerült kimutatni. A dolgozatban Tóth Sándor több szempontból elemzi a völgyben gyűjtött és megfigyelt 1760 szitakötőegyed alapján a fajok előfordulási gyakoriságát, alrendek szerinti %-os részesedési arányát, valamint a faunaelem-csoportok megoszlását. A Keleti-Ва kony nagylepke faunájának vizsgálatát „A Bakony természeti képe” című kutatóprogram keretében Ábrahám Levente a nyolcvanas években kezdte el. Jelen dolgozatban a kilencvenes években- személyes nappali gyűjtései, éjszakai lámpázások és hordozható fénycsapdák által gyűjtött anyag alapján- végzett faunisztikai felmérésekről számol be. A mintavételezések a terület jellemző élőhelyein történtek, azok főleg a vegetációs időszak közepére estek. A vizsgálatok során összesen 556 faj került elő. Bakonynána Microlepidoptera fajairól ez idáig irodalmi közlés nem jelent meg. Ábrahám Levente 1984—85-ös években végzett fénycsapdás és személyes éjszakai gyűjtéseket a település környékén. Fazekas Imre tanulmányában az Ábrahám Levente által gyűjtött Microlepidoptera anyagot dolgozta fel, amely új típusokkal növelte a Bakony-vidék fajgazdaságát, s jól kiegészíti a korábban publikált bakonynánai Macrolepidoptera faunáról alkotott képet. Kutasi Csaba és Sághy Zsolt dolgozatában (A Bakony faunájára új és ritka bogárfajok) nyolc Coleoptera család 19 faja szerepel, röviden áttekintik ezen családok bakonyi kutatottságát. Rovartani szempontból a Bakony Magyarország egyik legjobban kutatott területe. Ez annak az eredménye, hogy több mint 35 éve számos amatőr és hivatásos entomológus végez rendszeres gyűjtéseket, megfigyeléseket a vizsgált területen. Muskovits József a Bakony díszbogár faunájának alapvetése céljából megírt tanulmányában fajlista összeállításánál figyelembe vette számos más gyűjteményekben található példányok adatait is. A kutatásai során megállapítot99
