Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-03-01 / 3. szám
m^TúZEUMi Hírlevél J© során kialakult, differenciált szervezeti formák jellemzőek. Az állami, önkormányzati, egyesületi (civil), illetve versenyszféra világosan elkülönül egymástól, ugyanakkor ezen szférák szereplői szoros együttműködésre törekszenek. A hatékony együttműködés alapja a hosszú távú stratégiai gondolkodás. Mindegyik szervezet (az önkormányzatokat is beleértve), általában három éves időszakra fejlesztési stratégiát fogalmaz meg, amelyet nyomtatásban, illetve az interneten is közzétesznek. A stratégiák közös vonása, hogy egyszerű, közérthető célokat fogalmaznak meg, amelyek a társadalom lehető legszélesebb rétegeire vonatkoznak. A kultúra esetében alapvető célnak tekintik az értékek hozzáférhetőségének biztosítását, a társadalom bevonását a döntéshozatalba, illetve a hátrányos helyzet felszámolását a kultúra segítségével. A stratégiákban így kiemelkedő szerepet kap a nevelés (a nemzeti tanterv keretében), az ismeretterjesztés, továbbá a kulturális turisztikai vonzerő fejlesztése. A kormányzati szervek rendszeresen közzéteszik szakmai irányelveiket, amelyek egyrészt a szervezeten kívülálló szakembereket, másrészt a szervezetek által meghirdetett pályázatokra jelentkezőket segítik. A kulturális kormányzat támogatásait vagy közvetlenül, vagy saját regionális hálózatain (fejlesztési ügynökségeken) keresztül juttatja el a kedvezményezettekhez. Minden esetben három éves támogatási megállapodást kötnek, amelyben a stratégiában rögzített célokra adnak támogatást. Az európai csatlakozás következményeként kialakított kilenc angliai régió mindegyikében működik a Kultúra- Média- és Sport Ügyek Minisztériumának képviselete, amelyek a stratégiai tervezésben nyújtanak segítséget (hatósági feladatokat azonban nem látnak el). A Regionális Kulturális Konzorciumok keretében szoros együttműködésre törekszenek más kulturális ügynökségekkel. Általában jellemző a holisztikus szemlélet érvényesülése és az együttműködésben rejlő szinergia hasznosítására irányuló törekvés, tehát a kulturális fejlesztési tervek kialakításánál figyelembe veszik a kevéssé fejlett közösségek gazdasági és szociális fejlesztési szükségleteit is. A tanulmányút során meglátogatott intézmények A British Council központi székházában megtartott tájékoztatón Chris Brown úr, a szervezet közép- és kelet-európai ügyekért felelős igazgatója elmondta, hogy tevékenységüket a világ azon régióiban fokozzák, ahol kiépülőben vannak a brit kapcsolatok, ezért irodáikat bezárják azokban az országokban, ahol már megszilárdultak az együttműködési formák. Fontosnak tartják a térségünkkel fenntartott kapcsolatokat, és érdeklődnek új együttműködési lehetőségek feltárása iránt. Magyar részről jeleztük, hogy szakmai körökben nagy sikert aratott a minisztérium kezdeményezésére beindított „kreatív ipar" mesterkurzus és eredményes volt a kastélyok hasznosításának témakörében megszervezett magyar-brit szeminárium. A Kultúra- Média- és Sport Ügyek Minisztériumában Richard Hartman (főosztályvezető, Museums, Libraries Sponsorship Unit) elmondta, hogy a minisztérium látja el egyes, kiemelkedő fontosságú közgyűjtemények, továbbá az English Heritage, és a legnagyobb kulturális alap, a Nemzeti Lottóalap felügyeletét. A minisztérium és a British Council kapcsolatában legjellemzőbb vonásként kiemelték, hogy a kormányzat feladata a politikai célok meghatározása, a BC pedig segít ezek megvalósításában. A közgyűjtemények vonatkozásában a minisztérium 17 kiemelkedő fontosságú közgyűjtemény (többségükben a nagy nemzeti közgyűjtemények, mint pl. a British Museum, a Museum of London, a Natural History Museum, a Museum of Science and Industry, a National Gallery stb. és néhány kisebb intézmény, mint pl. a Wallace Collection) fenntartását biztosítja a központi költségvetésből.1 Az államilag támogatott intézmények köre 2005-2006-os pénzügyi évben közel 300 millió £ (azaz több mint 110 milliárd Ft) támogatást kap, amely kiegészül további 100 millió £ kereskedelmi, vendéglátási, stb. tevékenységből származó bevétellel. Ezen túl is van lehetőségük beruházási célú forrásaik jelentős, évi további 100 millió £-es bővítésére. (Például a Nemzeti Lottóalap fejlesztési támogatásaiból az elmúlt öt év során 220 millió £-et, a verseny- illetve magánszférával kötött megállapodásokból 250 millió £-et, más fejlesztési forrásokból, mint pl. az Európai Regionális Fejlesztési Alapból további 30 millió £ bevételre tettek szert). Az állami támogatás mértéke az elmúlt években egyre nőtt (az 1997-1998-as 200 milliós összeg ez évre 270 millió £-re emelkedett). Az állami közgyűjtemények szakmai tevékenységüket tekintve egyébként teljes mértékben függetlenek a minisztériumtól.2 * Irányításukért a 1 Angliában jelenleg 1430 a nyilvántartott múzeumok és bemutatóhelyek száma. Közülük mintegy 530-at önkormányzatok, egy másik nagyobb csoportot a két legjelentősebb ingatlan örökségvédelmi szerv, a National Trust (134-et), illetve az English Heritage (30-at) tart fenn. Az egyetemekhez 57, a fegyveres szolgálatokhoz 87 múzeum és bemutatóhely tartozik, míg az egyéb fenntartók által működtetettek száma mintegy 570. 2 Üléseiken a közigazgatási államtitkár részt vehet, de csak megfigyelőként. 87
