Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-03-01 / 3. szám
©i^ÚZEUMI J^ÍRLEVÉLM a kerekasztal megbeszélést, amelynek a célja egy, a Római Birodalom európai határainak a kutatására kialakítandó közös stratégia kezdeményezése volt. Bevezetőjében D. Breeze elmondta, hogy a felvetés aktualitását az a kezdeményezés jelenti, amely az európai limes újabb szakaszait kívánja világörökségi helyszínné tenni. A Hadrianus-fal már 1987 óta ebbe a kategóriába tartozik, újabban pedig Németország készül benyújtani erre vonatkozó javaslatát az UNESCO Világörökség Bizottságának a felső-germániai és a raetiai (épített) limes vonatkozásában. Ehhez csatlakozik egy 1999 óta érlelődő és informálisan sokoldalúan egyeztetett javaslat, amely a teljes európai limes világörökséggé való nyilvánítását szorgalmazza. Eszerint az érintett országok egyeztetett nevezése alapján a Rajna és a Duna vonalának ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű helyszínei kerülnének fel a világörökségi listára. Mindehhez szoros tudományos és szervezési együttműködésre van szükség. Kiemelte a terv pontos meghatározásának, a közös kutatásnak a fontosságát, a közös stratégia kialakítását és az ezzel kapcsolatban kiépített/kiépítendő adatbázisok jelentőségét. Christopher Young az európai együttműködés feltételeiről és lehetőségeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy nézete szerint a Világörökség Bizottság értékeli a római limes jelentőségét, és kész külön vagy együttesen ennek részeit világörökségi helyszínné tenni, de hozzátette, hogy általában az azonos témák (és helyszínek) összevonását javasolja. Ez előnyös is, mert a világörökségi helyszínek bővítése nem számít új nevezésnek, amelyet a Világörökségi Bizottsága újabban országonként évi egyre korlátozott. Amennyiben az önálló német nevezés és később a közös európai kibővítési javaslat sikeres lesz, feltehetően ezeknek a Hadrianus-fallal való összevonása várható. Kiemelte a közös kutatások fontosságát és összehangolását mind a kutatások, mind pedig a helyszínek gondozása tekintetében, amihez közös pályázattal uniós (Európa 2000, egyéb) támogatáshoz lehet jutni. A jövő ősszel beadható, négy évre szóló közös pályázat előkészítését mielőbb meg kellene kezdeni, ennek érdekében pedig mielőbbi döntésre van szükség az egyes országok részéről. Adrian Olivier az English Heritage-ben folytatott kutatási és gondozási stratégiákat ismertette. Kiemelte, hogy csak hosszú távú, pontosan meghatározott kutatási stratégiával lehet eredményeket elérni. Intézményi tapasztalatok alapján ugyanakkor hangsúlyozta a stratégiai tervben foglaltak flexibilis, az egyéni kutatási terveket és helyi igényeket is figyelembe vevő alkalmazását. A Hadrianus-fal nemzetközi együttműködést is feltételező első kezelési terve 1996-ban készült el és eredménnyel zárult, a második pedig éppen most indul az újabb 6 éves, 2007-ig terjedő időszakra. Andreas Thiel a német nevezés előkészítéséről számolt be. Elmondta, hogy elkészítették a nevezett limes-szakasz új leírását, jegyzékét. Elkészült a GIS- alapú térképezés mind a limes-onjektumokról, mind pedig a nevezéshez szükséges lehatárolásokról (nevezési terület, puffer-zóna). Ehhez újabb terepbejárásokat és néhány, a topográfiai helyzetet tisztázó ásatást végeztek, kigészítve geofizikai mérésekkel. Készül a mindenre kiterjedő kezelési terv. Elkészült a nevezett limes-szakasz adatbankja, ami tartalmazza a földtulajdon és -használat, a környezet és az infrastruktúra adatait is. Mindezek a világörökségi nevezés szempontjai és követelményei szerint elvégzett munkálatok ismételten és hangsúlyosan vetik fel az akadémiai kutatások szükségességét, egy új „Limeskommission" felállítását és ennek nemzetközi szintű működését, amely elsősorban az adatbankok összekapcsolása révén internet fórumot biztosítana a résztvevőknek. Rebecca Jones a közös európai nevezésben szereplő Antoninus-fal előkészítő kutatásairól beszélt. Elektronikus adatbázisukban feldolgozták az erre vonatkozó régi és újabb adatokat, a helyszínek GIS-felméréseit. Az adatbankban el lehet érni az antikvárius forrásokat, a légifotókat, a topográfiai és ásatási dokumentumokat, leleteket, feliratokat. Az adatbank nyitott, így kapcsolódási lehetőségek vannak a földhasználat, a kulturális turizmus, a természetvédelem és más irányok, adatbázisok felé. Sebastian Sommer a bajorországi helyzet ismeretében azokat a szempontokat tekintette át, amelyek a limes világörökségi nevezésével kapcsolatban feltétlenül átgondolandók, figyelembe veendők: a kisebb és nagyobb közösség érdekei, beruházási és egyéb tervek, amelyek a területet érintik, a mezőgazdaság és a turizmus. Külön beszélt a szakmai érdekekről, hangsúlyozva, hogy létre kellene hívni egy új „Limeskommission”-t, amelyik a kutatáson kívül a kezelési és a monitoring tevékenységet is tervezné, ellátná. Sonja Jilek az osztrák limes sajátságait mutatta meg: a mintegy 200 km hosszú szakaszon. 3 legio tábor és 15 auxiliaris tábor van az őrtornyok és egyéb építmények mellett, amelyekben 40-50 éve csupán leletmentő ásatások zajlanak. Hangsúlyozta az osztrák érdekeltséget a közös pályázatban, ugyanakkor hozzátette, hogy ehhez fel kell lendíteni a szakmai ku82
