Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-04-01 / 4. szám
<ж ^Túzeumi Hírlevél m a paripa a nép között a heréit ló neve. Ha pedig heréit volt, nem sokat tehetett a lóállomány minőségének javításáért. Ez a szurka-piszka természetesen semmit sem von le a szerző érdemeiből, olvasmányos, szép, közérthető könyvet írt egy nehéz korszak - jól feltárt, autentikus leletekben nem bővelkedő - eleddig halványan körvonalazott népéről, melyet jól esik egy szuszra elolvasni. A kötet ára alig 16 Euro. Ez bizony Bécsben nem drága, alig egy órai munkabér, csak itthon az. Lehet, hogy majd ez a körülmény csökkenti a szép könyv népszerűségét. Trogmayer Ottó Tari János: Néprajzi filmezés Magyarországon Kiad.: Booksinprint- Bácskai István Budapest 2002. Végre elkészült az első, átfogó jellegű történeti áttekintés a magyarországi néprajzi filmezésről nemzetközi elméletek és módszerek tükrében. A szerző nem pusztán kívülről szemlélve írta meg ezt a történetet, hanem az alkotó, a filmkészítő gyakorlati tapasztalataival kiegészítve írt az elméleti és a módszertani kérdésekről, ez jelentős eredménye a 2002 januárjában megjelent 222 oldalas könyvnek. A néprajzi filmezésnek, de különösen az utóbbi években, évtizedekben kialakult antropológiai filmezésnek éppen az a jellemzője, hogy maguk az alkotók, a filmek készítői egy személyben művészek, gyakorló filmkészítők és elméleti szakemberek a vizuális antropológia és a néprajzi kutatás területén. Tari János egyike ezeknek a szakembereknek, a filmkészítő kutató antropológusok kis csapatához tartozik, olyan kutató, aki a film segítségével fejezi ki magát, képekben gondolkozik és film alakban adja közre, amit megtalált. A könyv felépítése világos, mint ahogy a kérdések is, amelyeket a szerző a bevezetőben felvet. Tari János világosan látja, hogy az etnográfiai film határműfaj - a dokumentumfilm és a művészfilm egyaránt sokat merített a jó néprajzi filmekből. Érdekes témájának leszűkítése, hiszen csak a hagyományos film-nyersanyagra készített művekkel foglalkozik, mert ennek története lényegében befejeződik a 20. század végén. Ami ezután következik az már az elektronikus úton történő rögzítés története. Érdemes megemlíteni, hogy a dolgozat megírását egy nagy kollektív munka előzte meg 1995-ben, mikor megjelent a Néprajzi Filmkatalógus, amelyben Tarinak nagy része volt. A Néprajzi filmezés Magyarországon bevezető rövid általános filmtörténeti fejezete után, a külföldi néprajzi filmezés főbb állomásait mutatja be a szerző, majd a néprajzi filmtípusokat, a definíciós kísérleteket és a módszertani próbálkozásokat idézi a szakirodalomból. Egyben utal a 20. század néprajzi filmjeinek legjobbjaira. A dolgozat gerincét - mintegy félszáz oldalon - a hazai néprajzi filmezés részletes bemutatása adja. A következő fejezet a Néprajzi Múzeumban található filmgyűjtemény és filmstúdió kialakulásának történetét kísérli meg rekonstruálni. 1961- től kezdték beleltározni a néprajzi filmeket a múzeumban. Tari János áttekintéséből kiderül, hogy milyen sok feladat vár még megoldásra a már 1988 óta működő Néprajzi Filmstúdióban leforgatott filmanyag korszerű archiválása terén. Nem is szólva a máshol (pl. Magyar Televízióban) található néprajzi műsorok megmentéséről, katalogizálásáról. A könyv utolsó harmadában a szerző a néprajzi filmezésben szerzett gyakorlati tapasztalatait összegezi. Ezek a megállapítások összhangban állnak a nemzetközi szakirodalom fontosabb megállapításaival: az előkészítő terepmunkát, az operatőr és a rendező felelősségét, a hangfelvétel és a vágás jelentőségét illetően. Különös értéke a műnek a 245 db illusztráció, legnagyobb részt sohasem kerültek publikálásra, többnyire Tari János ásta elő őket az archívumok mélyéről, valamint ő maga készítette azokat az elmúlt húsz esztendőben. Összegezve elmondható, hogy Tari János a magyar néprajzi filmezés új nemzedékét képviseli. Ő már jól képzett operatőr és rendező is, aki tökéletesen ismeri a filmezés technikai részleteit, de egyben a kurrens filmelméletek ismerője is. dr. Hoppál Mihály, Európai Folklór Intézet Netsuke, Japanese Miniature Carvings Collections of the Ferenc Hopp Museum of Eastern Asiatic Arts, Volume I. Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 2001.200 p. Szerkesztette: Bardi Terézia Megjelent a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum első gyűjteményi katalógusa. Szerzője Cseh Éva japanológus-muzeológus, a történeti anyag összeállításában részt vett Ferenczy Mária. A kötet 790 fényképet (541 műtárgy képét és 124
