Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-03-01 / 3. szám
^Túzeumi Hírlevél m magyarörmény alapítvány kulturális és orientációs szerepéről Erdélyben. A sajtótájékoztatóban a „Magyarörmény nemzetközi kulturális napok Budapesten" sajtóanyagát olvashatjuk, majd jelentős erdélyi és magyar újságokban megjelent írásokat a magyarörmény konferenciáról. A csongrádi Kossuth-levelek Hasonmás kiadás a csongrádi Tari László Múzeumban őrzött kilenc Kossuth-levélről. Szerk.: Szűcs Judit. Kiad.: Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Csongrád, 2001.77 p. ill. A reformkor két meghatározó alakja Gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos. Mindketten jártak Csongrádon. Széchenyi 1846-ban a Pannónián, a Tiszán elsőként végighaladó gőzösön utazva megállt Csongrádon is. Kossuth is megfordult Csongrádon. Toborzó kőrútjának egyik állomásaként járt ott 1848 szeptemberében. Majd 1849 július utolsó napjaiban Szentesről Haynau serege elleni népfelkelésre buzdító levelet írt a csongrádiakhoz. Mindezeket megelőzően, 1845-1846- ban a település örökváltsága ügyében ügyvédként működött közre. Erről kilenc, Csongrád korabeli vezetőihez intézett levele tanúskodik. Erdélyi Péternek, csongrádi középiskolai tanárnak, a Tari László Múzeum helytörténészének régi álma volt a levelek hasonmás kiadása, ami ezzel a kötettel megvalósult. Ebben partnerei voltak szerzőtársai, szerkesztőként a múzeum igazgatója, az ICON Stúdió, a nyomda munkatársai, a fordítók és nem utolsósorban az anyagi feltételeket biztosító intézmény, a kiadó. Az érdekes, izgalmas csapatmunka eredményeként létrejött kötet érdeklődésére tarthat számot. Múzeumi Füzetek Csongrád 4. Szerk.: Fári Irén és Szűcs Judit. Kiad.: Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Csongrád, 2001. 32 p. ill. A kiadványban a „Szent István királyi vármegyeszékhelye Csongrád" című kiállítás ismertetőjét olvashatjuk. A csongrádi Tari László Múzeum időszaki millenniumi kiállításának első termében a 11-12. században használt tárgyak, munkaeszközök, pénzek, fegyverek, valamint a legmodernebb kutatási eredményeket felhasználó színes rekonstrukciók segítik a látogatókat abban, hogy valós képeket alakítsanak ki Csongrád vármegye életének mindennapjairól, a várszervezet működéséről, és a hitéletéről. A szemlélőket fogadó bencés szerzetes bábuja a Csongrád melletti Ellés monostor emlékeire hívja fel a figyelmet, míg a 16-17. századi térképek arra a kérdésre, hogy a Tisza jobb vagy bal partján állt-e a királyi földvár. Ezt a talányt napjainkig nem tudták megfejteni sem a régészek, sem a történészek. A kiállítás második egységében azt kívánták érzékeltetni: Szent István alakját hogyan idézték meg a csongrádi művészek és képzőművészeti alkotások. Helytörténeti jelentősége van annak a szintén kiállított fényképsorozatnak, amely a Szent Jobbot 1938- ban országszerte bemutató különvonat csongrádi tartózkodása alatt készült. Az államalapítókról 2000-ben A VII. Honvéd Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. Szerk.: Halmágyi Pál. Kiad.: Makó Város Önkormányzati Képviselőtestülete, Makó, 2001.79 p. ill. (A Makói Múzeum Füzetei 98) Kovács László írásában a kalandozó magyarok hadjáratait, harcmodorukat, taktikai fegyvereit a kalandozások zsákmányából megmaradt sírleleteket elemzi. A honfoglalás idején a magyar társadalom gerincét a nomád közösségek alkották, nomád típusú elit uralkodott, keleti típusú volt a kazár hatásra és kazár mintára létesült félnomád típusú államalakulat, a kettős fejedelem intézménye, és a hadsereg taktikája és fegyverzete is. Fodor István az államalapítás korának hadseregét a fegyverzet alakulását kutatta. Török József a magyar egyházszervezet kialakulásával, Szegfű László pedig Szent Gellert Csanádi püspök életútjával, tevékenységével foglalkozott. Kristó Gyula arra kérdésre kereste a választ, hogy miként ítélték meg Szent István király alakját a kortársak, valamint a közeli utókor. A kortársi vagy közel kortársi vélemények után nyomozva először a külországi, majd a hazai iratok felé fordult forrásanyagért. Balzovich László Szent István korában a jogalkotás kialakulását követte nyomon. Államunk első törvényei jogtörténeti jelentőségükön túl felmérhetetlen társadalom- és művelődéstörténeti emlékei történelmünknek, és jól illeszkednek a korabeli Európa jogrendszerébe. Végül, Makk Ferenc az első ezredforduló korában végbement rendszerváltásról ír, párhuzamosan megemlítve a mostani, második ezredfordulót is. Röviden felvázolja azokat az azonosságokat és különbözőségeket a két rendszerváltás között, melyeket ő fontosnak tart. A későbbiekben be kívánja mutatni, hogy miként szolgálta a Szent István-i külpolitika a korabeli rendszerváltást s ezen keresztül a magyarság megmaradását a közép-európai térségben. Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1999-2000 Szerk.: Erdélyi Péter és Szűcs Judit. Kiad.: Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szeged, 2001.208 p. ill. A múzeumi kiadványban elsőként a régészeti tanulmányok szerepelnek. Szalontai Csaba beszámol az M5 autópálya nyomvonalának 1980-as évek óta folytatott 100
