Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-11-01 / 11. szám
<m ЖьZEUMi Hírlevél m dünk természeti kincseit óvjuk. Az a 25 művész, akinek most egy-egy ékszerét bemutatjuk, minden esetre ez utóbbi nézet híve. Munkáik szakítanak a hagyományos formákkal, tehetik, hiszen a műanyag legfontosabb tulajdonsága a formálhatóság. Kultúra - kerámia - innováció 2002. november 8. - 2003. január 6. Hat európai ország (Anglia, Franciaország, Magyarország, Németország, Olaszország és Portugália) 1-1 neves kerámia múzeuma rendez közös kiállítást, melyet 3 év alatt a részt vevő országok mindegyikében bemutatnak. A bemutató első állomása a budapesti Iparművészeti Múzeum. A kiállítás az első, Londonban (1851-ben) rendezett világkiállítást követő 150 év kerámiaművészetében lezajlott szemléleti-, stílus-, forma- és dekorációbeli változásokat mutatja be. A magyar kerámiaművészetet az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye reprezentálja kiegészítve a Herendi Porcelánművészeti Múzeum legjobb darabjaival. A kiállítás célja amellett, hogy különleges darabokat - mintegy 240 tételt - mutat be; a kerámiaművészet európai központjainak egymásra hatását, egy-egy új gondolat, technika továbbélését, (át)változásait, illetve a jelenségek nemzeti sajátosságait is felmutatni. Magyarországon eddig nem volt példa arra - az iparművészet egyetlen területén sem -, hogy ilyen széles „idősávot" átfogó nemzetközi kiállítás bemutatására került volna sor. Építészet а XX. században: Svédország A stockholmi Svéd Építészeti Múzeum kiállítása Budapest Galéria kiállítóterme (1056 Szabadsajtó u. 5.) 2002. november 24-ig A stockholmi Svéd Építészeti Múzeum vándorkiállítása mintegy kétszázharminc fotó és rajz segítségével mutatja be а XX. századi svéd építészet történetét. A századforduló regionális stíluskeresésétől az 1910-20-as évek híres svéd klasszicizmusán és a világhírű svéd lakásépítési programon, valamint a hatvanas évek racionalista modernizmusán keresztül а XX. század végének építészeti törekvéseiig terjed a panoráma, de számos példa illusztrálja az ökológiai szemlélet megjelenését és az építészeti folyamatban való tevékeny megbízói részvétel kísérleteit is. A modern svéd építészet nagy alakjai mellett, mint Gunnar Asplund, Sigurd Lewerentz, Peter Celsiung, Carl Nyrén vagy Ralph Erskine, a látogatók megismerkedhetnek kevésbé neves alkotók és a legfiatalabb építész nemzedék munkáival is. A tárlat negyvenöt építészeti alkotás példáján mutatja be, hogy élnek együtt a svéd építészetben a helyi sajátosságok és a világ építészetéből érkező legkülönfélébb hatások. A bemutatót, amely a Német Építészeti Múzeumban készült Rasmus Waem építész vezetésével, 1998-2002 között számos országban, így Argentínában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Ausztriában, Lengyelországban és Szlovákiában is láthatta az érdeklődő közönség. A kiállításhoz három előadás kapcsolódik a huszadik századi svéd építészet és magyar kapcsolatainak témakörében. Helyszín a Magyar Iparművészeti Egyetem (1121 Zugligeti út 9-25.), időpontja 2002. október 18. péntek 10-13h. Előadók: Lampel Miklós építész, Stockholm, Rasmus Waem építész, Stockholm és egy gyakorló svéd építész. 331
