Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-10-01 / 10. szám
(3%, Múzeumi Hírlevél m (történelem, magyar, latin, rajz- és műalkotások elemzése tárgyakat tanító középiskolai tanárok részére). Időpontok: IX. 24. (kedd); IX. 27 (péntek); X. 1 (kedd); X. 4 (péntek); X. 22 (kedd); X. 25 (péntek); XI. 26 (kedd); XI. 29 (péntek). Időpontonként két-két előadás/szeminárium: 14.30-16.00; 16.30- 18.00. Tartják: Horváth Judit docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Karsai György egyetemi tanár (Pécsi Tudományegyetem), Hegyi W. György tanársegéd (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Nagy Árpád Miklós docens (Antik Gyűjtemény) Magyar Nemzeti Galéria Múzeumpedagógiai foglalkozások gyermekcsoportok részére Az iskolai oktatási folyamatba illeszthetően, sokoldalúan kapcsolódva a rajz, történelem, magyar irodalom tantárgyakhoz, előtérbe helyezve a gyermek alkotógénjének kibontakoztatását, segít a meglévő ismeretek rendszerezésében, valamint célja kibővíteni azokat. A nevelés számos lehetősége mellett a vizuális-esztétikai szemlélet, az ízlés fejlesztése a legfontosabb feladatunk. Családi foglalkozások: minden hónap második szombatján, délelőtt 10.30-kor. Találkozás a dunaparti főbejárat/C portánál, a kupola alatt, az információnál Belépőjegy: 1.500 Ft/család, azaz 2-4 fő/, 6-14 éves gyermekek és szülők, nagyszülők Időpontok: 2002. október 12. Suhogó selymek, pazar bálok: városi élet a 19. századi szalonképeken 2002. október 26. szombat: Gyermekábrázolások a 20. század elejéről Múzeumpedagógia a képzőművészeti gyűjteményben A Magyar Nemzeti Galéria képzőművészeti gyűjteménye az oktatásban elsősorban a vizuális-esztétikai neveléshez, a történelem és a magyar irodalom tanításához nyújt élményszerű, szemléletes segítséget. A foglalkozásokat az általános iskolai tanulók részére az életkori érdeklődésnek megfelelően alakítjuk ki. A programokból az egyes témák külön-külön is választhatók, de egész tanéven áthúzódó foglalkozássorozatok is szervezhetők. Egy-egy ilyen sorozat félévente legfeljebb három foglalkozásból áll. A csoportokat a jelentkezés sorrendjében fogadjuk. Pedagógus közösségek részére továbbképzéseket, szakmai napokat tartunk a múzeumpedagógia módszertani lehetőségeiről. Vállalkozunk, illetve segítséget nyújtuk tanulmányi versenyek szervezésére és megvalósítására iskolai, kerületi vagy akár fővárosi szinten is. Érdeklődni lehet telefonon a Közművelődési Osztályon 375-5567 vagy 375-7533/542 telefonszámon. Választható programok: Tárlatvezetés gyermekcsoportoknak az állandó és az időszaki kiállításokon (60-120 perc) Vezeti: Rényi-Vámos Katalin művészettörténész Gótikus festészet és szobrászat Magyarországon 1350-1450 (ajánlott az általános iskolák 3-6. osztályainak, 60-80 perc) A 15. század jellegzetes alkotásai az olykor hatalmas festményeket és szobrokat egyesítő szárnyasoltárok. Az oltárok festészeti és szobrászati díszei Mária és Jézus életének történetét, a szentek legendáit mutatják be. Beszélgetés a középkor világáról, az egyházi művészet jelentőségéről, a gótika stílusáról. Külön vezetés: a 15-16. században készült, gazdagon díszített, faragott oromzatos késő gótikus szárnyasoltárok a palota egykori tróntermében. Reneszánsz és barokk művészet (ajánlott az általános iskolák 3-7. osztályainak, 60-80 perc) Egyházi és világi festészet a barokk korban. A barokk oltártípus kialakulása, díszítése és jellegzetességei. A 17. századi vallásos és allegorikus ábrázolások. Világi témák: történeti ábrázolás, arckép, életkép, csendélet és tájkép. A18. század elejének művészete: Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc udvari festője és Bogdány Jakab, az Angliában letelepedett csendéletfestő. A 19. század festészete és szobrászata (ajánlott az általános iskolák 4-8. osztályainak, 60-80 perc) A nemzeti művészet kialakulása a reformkorban: Kisfaludy Károly, id. Markó Károly, Barabás Miklós, Borsos József festészete. A hazai táj: Brodszky Sándor, Ligeti Antal, id. Markó Károly, Molnár József, Telepy Károly tájképei. Portrék és életképek a romantika korából (ajánlott az általános iskolák 3-8. osztályainak) A 19. század szobrászata: Ferenczy István, Izsó Miklós és Fadrusz János.
