Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-09-01 / 9. szám
©i Múzeumi Hírlevél m várásnak meg akarunk felelni, és méltó pozíciót akarunk elérni az egyeztetésben, akkor megfelelő adatmennyiséggel kell rendelkeznünk, és a fenntartható használat elvei alapján, el kell végezni a kulturális örökség történeti-földrajzi tájegységek szerinti osztályozását és értékelését (ezen belül a régészeti lelőhelyek és műemlékek védettségi fokozatainak megállapítását). A jövőbeli munka szerencsés módon komoly ismeretanyagra támaszkodhat, például Györffy György munkásságára, vagy tájföldrajzi szempontból a Pécsi Márton szerkesztésében, az MTA Földrajztudományi Intézete által készített Magyarország tájföldrajza című monográfia-sorozatra. Utóbbi tárgyalja a tájbeosztást (nagytáj, középtáj, kistáj), és bár alapvetően természettudományi szempontok (geológiai, geomorfológiai, éghajlati, vízföldrajzi és vízföldtani adottságok, vízgazdálkodás, flóra és fauna, talajföldrajz) szerint vizsgálja a tájat, kitér a természeti környezet társadalmi-gazdasági igénybevételének, formálásának, az antropogén környezet kialakulásának főbb szakaszaira, illetve a benépesülés, népesség, településhálózat stb. kérdéseire is. A régészeti, illetve a műemléki topográfia anyagain kívül néprajzi munkák is rendelkezésre állnak (lásd összefoglalóan: Kosa László - Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása, Bp. 1978). A régészeti, paleobotanikai, paleontológiái, archaeozoológiai és néprajzi kutatások fejlesztési tervekhez illesztésére éppen az elmúlt évek során találkozhattunk néhány példával a Nemzeti Kutatási Fejlesztési Terv „Nemzeti Örökség és Társadalmi Kihívások Kutatása" c. program pályázatain (pl.: Sümegi Pál: Magyarország őskori és középkori környezettörténete; Gelléri Péter: ICEHPIS Szabványosított adatmodell kifejlesztése az UNESCO Világörökségi periodikus jelentő rendszere és a Nemzeti Örökségvédelmi Információs rendszer integrálásához; Benkő Elek: Medium Regni - Királyi központok a középkori Magyarországon; Cseri Miklós: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században). A (kulturális) tájvédelem megköveteli, hogy kitáguljanak a régészet illetve műemlékvédelem hagyományos határai, és a közép- és nagytáj méretű földrajzi egységek is komplex vizsgálatok tárgyává váljanak. A terepen dolgozó hazai régészeknek és műemléki szakmérnököknek bizonyára nem fog gondot okozni a szemléletváltás, hiszen eddigi munkájuk is megkövetelte a különböző léptékekben való gondolkodást, akárcsak a multidiszciplináris munkamódszerek alkalmazását, és a más szakterületek képviselőivel való napi együttműködést. Az ingatlan örökségvédelem területén dolgozó szakembereknek kulcsszerepet kell kapnia a tájvédelemben, hiszen a táji értékek megállapításához - az alkalmazott kutatási és értelmezési módszerek sokféleségéből, illetve az emberi történelem egészét átfogó szemléletből adódóan - ők rendelkeznek kellő felkészültséggel. Az egyezmény alkalmazása, általános értelemben, lehetővé teszi, hogy az említett diszciplínák az európai örökségvédelem főáramába kerüljenek, és a szűkebben értelmezett szakmai kérdéseken túl, egyúttal aktuális szociális kérdések megválaszolásához is hozzájáruljanak. A legfontosabb aktuális kérdésnek Európa-szerte a régészetnek az EU Közös Agrárpolitikájának (CAP) tervezésébe és megvalósításának figyelemmel kísérésébe való bekapcsolódást tekintik. A közelgő uniós csatlakozás hazai viszonylatban is felveti az ilyen irányú felkészülés szükségességét. Dr. Nagy Mihály Közhasznú információk Pályázat A Kultúra 2000 c. EU pályázat beadásának feltételeiről a Kulturális Közlöny 2002. évi 14. sz. 676. oldalán olvashatnak. Beadási határidő: 2002. október 15. Információ kérhető a KulturPont Irodától: 1075 Budapest, Kazinczy u. 24-26. Tel: 413-7565, fax: 413-7574 www.kulturpont.hu e-mail: info@kulturpont.hu Díjak, kitüntetések 2002. augusztus 20. alkalmából több kollégánk részesült magas állami, illetve szakmai kitüntetésekben. Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök úrtól a Parlamentben vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést dr. Kovács Tibor régész-muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A köztársasági elnök úr megbízásából Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség minisztere az Iparművészeti Múzeumban adta át • a Magyar Köztársasági érdemrend Lovagkeresztjét (pol278
