Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-09-01 / 9. szám
Ж\]zEUMi H írlevél m A koronázási ünnepségeken a pesti polgárokon kívül nagyon sok vidéki ember is részt vett, hiszen királykoronázást általában nemzedékenként csak egyszer láthatott az ember. S aki tényleg jól szerette volna látni a menetet, vagy foglalt magának helyet e jeles alkalomra építtetett számos tribün egyikén, vagy kibérelt egy erkélyt az egyik élelmes pesti polgártól: „A koronázási ünnepélyre a legnagyobb kényelemmel páholy, támlásszék és ülésekkel ellátott váczi-utzai látszint a Szentkirályi М.-féle háztelken, a „korona" kávéház átellenében a nagyérdemű közönség figyelmébe ajánlja a vállalkozó. Jegyek kaphatók: Sárkány J. S. úr diszmükereskedésében, a váczi- és Deák Ferencz-utcza sarkán", ahogyan ez egy korabeli újságban olvasható. A hivatalos ceremóniák után az ünnepségek még jó pár napig folytatódtak a Budai Palotában, a Vigadóban, a Városligetben és a Vérmezőn. A koronázásijelvényeket három napra közszemlére tették a Mátyás templomban. A mostani kiállításban másfél hónapig volt látható a koronázási jelvények másolata. Ezeket a másolatokat Bartha Lajos ötvös mester készítette a Mátyás templom számára. Ugyancsak a Mátyás templom jóvoltából látható volt az 1867. évi koronázáskor használt papi ruhák közül két infula, egy gremálé és egy kehelytakaró, amelyek fehér selyemből készültek, fémszálas díszítéssel. A kiállításon helyet kapott két könyvritkaság. Az egyik William Cavendish: A lovaglás művészetének általános rendszere és annak minden ágazata. A kötet tartalmazza A lovak etetésének, tisztán tartásának és kiképzésének módjai című munka teljes fordítását. Az iniciálékkal, fa- és rézmetszetekkel díszített könyvet 1743-ban adták ki Londonban. Legismertebb tulajdonosa Erzsébet királyné volt, amit a felső fedőtábla bal felső sarkába ragasztott exlibris, valamint a hátsó fedőtábla bőr borításán lévő koronás E monogram is bizonyít. A gödöllői kastély egy mai képeslapon, és 1910 körül A másik grófAndrássy Manó: Hazai vadászatok és sport Magyarországon, írták: grófAndrássy Manó, báró Podmaniczky Frigyes, gróf Sándor Mór, Szalbek György, báró Wenckheim Béla és gróf Festetich Béla. 1857-ben jelent meg, Pesten. Ez az egyik legértékesebb vadászkönyvünk, tele színes litográfiákkal Magyarország legszebb tájairól. A kiállításon szerepelt kötet grój Zichy Jenő 1907-ben elveszett példánya, melyben a gróf saját kézírásával név szerint megnevezi a litográfiákon szereplő jelentős személyeket. A nevezetes gödöllői királyi vadászatokat Pettera Hubert gödöllői fővadásznak: Utasítás a gödöllői legmagasabb udvari vadászatoknál alkalmazandó erdő- és vadászati segédszemélyzet részére írt magyar és német nyelvű füzetecskéje 1879-ből, valamint eredeti vadászati meghívók idézték. Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani a Budapesi Történeti Múzeumnak, a Budavári Koronázó Főtemplom Gyűjteményének, a Gödöllői Városi Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Galériának, a 269 Erzsébet királyné és I. Ferenc József Gödöllőn (1881)
