Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-09-01 / 9. szám

(Si Múzeumi Hírlevél m A kiállítás nagyteret szentelt a bányamentés, a bányaszellőztetés eszközeinek, műszereinek bemu­tatására, ezzel is kihangsúlyozva a föld alatti munka veszélyességét és nehézségét, amire fokozottabb gondot kell fordítani. A külszíni gazdag gépparkban a múlt szá­zad második felében megindult gépesítés, műszaki fejlesztés kísérhető figyelemmel, a napjainkban is alkalmazott jövesztő-rakodó és szállítóberendezése­ken át a föld alatti biztosító berendezésekig. A hazai műszaki fejlesztés fontosságát mutatja az is, hogy az első hazai tervezésű és gyártású jövesztő-rakodógép, az F-4 típusú kombájn a budapesti millenáris kiállí­táson is látható. A Vértes hegység tájvédelmi körzetében, a Kamalduli barokk remeteség szomszédságában el­helyezkedő új bányászmúzeum méltán bizakodhat jelentős turistalátogatásban. Kőbányai Ferenc Tudományos tevékenység Konferenciák ITTHON XIII. Népi Építészeti Konferencia Békés - Szentendre 2002. szeptember 18.-19. A Békési Népi Építészeti Tanácskozás egy olyan, kétévente megrendezett találkozási lehetőség, ahol alkalma van mindazoknak összejönni, egy-egy té­mát megvitatni, akik így vagy úgy érdekeltek a népi építészet emlékeinek védelmében. A kezdetektől a tanácskozás résztvevői voltak a néprajzkutatóktól kezdve a műemlékes építészeken át egészen a köz­ségi művelődési szakemberekig, a közigazgatásban dolgozó, a műemlékekkel foglalkozó tisztviselőkig a legkülönbözőbb indíttatású, de a hagyományos paraszti épületekkel valamilyen kapcsolatban lévő „profik" és „amatőrök", beszámoltak eredményeik­ről, beszéltek problémáikról, véleményt cseréltek, nemegyszer vitatkoztak. A tizenharmadik alkalommal megrendezésre kerülő Békési Népi Építészeti Tanácskozás ez alka­lommal a számvetést, a helyzetfelmérést választotta központi témájául. Mindenki előtt, aki múltunk ezen részével, a falusi épített örökségünkkel valami­lyen formában kapcsolatba kerül, nyilvánvaló, hogy a rendszerváltozás óta eltelt több mint egy évtized új helyzetet teremtett. Az új évezredben a felgyorsult vál­tozásoknak köszönhetően falun is megváltozott az épí­tett környezettel szembeni igény, és ennek úgy pozitív, mint negatív hatása egyre inkább tapasztalható. Ezeket a változásokat szükséges számba venni, és erre talán a legalkalmasabb fórum a Békési Tanácskozás, ahol hagyományosan együtt van mindenki, aki a kérdéssel foglalkozik, és aki tenni is tud valamit. Előadóink több oldalról igyekeznek felmérni a helyzetet és javaslatot tenni a lehetséges megoldá­sokra. Úgy kértük fel őket, hogy esetenként az ország egy-egy vidékét több oldalról is szemügyre tudjuk venni, így Békés és Győr-Sopron-Moson megyében építész és muzeológus osztja meg a résztvevőkkel tapasztalatait, előadásokat tervezünk az észak-ma­gyarországi régió, Baranya, Heves, Veszprém megye népi építészetének állapotáról. 2001-ben Északkelet-Magyarországot, főleg a beregi részeket árvíz sújtotta. A károk tervszerű felszámolása, a részben vagy nagyrészt elpusztult te­lepülések újjáépítése során először, a hagyományos népi építészet bizonyos, elsősorban formai elemei­nek átmentésére is törekvés volt tapasztalható. A tanulságokat a néprajzkutató és a műemlékvédelmi szakember összegzi. Oroszlány, Bányászmúzeum Munkácsy díszmagyarban 1896 Organikus terek és formák Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 263

Next

/
Oldalképek
Tartalom