Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-07-01 / 7-8. szám
©i Múzeumi Hírlevél m nikai tudást felmutató mester anyaggal folytatott párbeszéde süket fülekre, vaksi szemekre talált? A pályája elején járó, még krisztusi korban lévő mester megmutatta pedig, mire képes. Legjelentősebb művével - a IV. Béla futárjával - eredetileg Szegeden nyert országos pályázatot. Az ország egyik legkitűnőbb második világháborús emlékműve áll Kisújszálláson, ezzel a művével Tápai mester maradandóan beírta nevét a hazai emlékmű szobrászatba. Ebben az emlékműben bontakozhatott ki igazán Tápai búvópatakszerűen meglévő hajlama az expresszivitásra, az erőtől, dinamikától, heroikus érzületektől megrészegült szobrászi kifejezésre. Az életműben, kisplasztikáiban találjuk meg a művészetére talán legjellemzőbb expresszív-szimbolikus szobrászi jegyek változatos megjelenési formáit. Az„Ecce homo” (1933), az Ősi keleti népek békeszózata (1941), a Saul (1945), Kígyómarás (1937), Don Quiote (1960 körül), a Hálóvető' (1932-1960-as évek), Dózsa ceglédi beszéde dombormű (1959), a Huszadik század (1978) mind-mind olyan szobrászi tettek, amelyek szerencsésebb földrajzi és társadalmi környezetben egy Mestrovicéhoz hasonló életművet alapozhattak volna meg. A jelentősebb művek sorát - szobrászt próbáló megbízások híján - nincs mivel folytatni. A hatvanas évek elején Tápait ért szakmai megaláztatások arra késztették a mestert, hogy alkotóereje teljében letegye a szobrász szerszámokat. Torzóként is gazdag életmű áttekintő leltára látható a múzeum Kupola-galériájában. A tervek szerint az életmű legjava a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe kerül. A centenáriumi kiállítás recenzense sem tud igazabb, tömörebb összegzést adni Tápai mester életművéről, mint ahogyan saját maga tette: „Láttam Itália minden remekét. Gyönyörködtem Franciaország gazdag, friss művészetében, de nem ezek ihlettek alkotásra, nem hoztam idegen földről semmit, ami módosította volna művészetemet. Nem nyergeltem meg semmi divathullámot. (...) Számadást téve: ötvenévi munkám talán alapnak, talaj előkészítésnek jó volt nemesebb palánták számára." Tóth Attila KECSKEMÉT I. Kortárs Keresztény Ikonográfiái Biennálé Kereszt és keresztre feszítés Kecskemét, Kecskeméti Képtár 2002. július 24. - szeptember 15. A kiállítás témája a kortárs képző- és iparművészeknek kínál lehetőséget arra, hogy hozzájáruljanak egy több évtizede mesterségesen elfojtott hagyomány újraélesztéséhez. A kiállítás ugyanis alkalmat szeretne nyújtani arra, hogy az európai művészet történetének majd két évezredét meghatározó keresztény ikonográfia újra teret nyerhessen kortárs művészetünkben. Cél a minőség, s hogy a legjobbjaink újra bátran, „szégyenkezés” nélkül vállalhassák fel művészetünk európaiaságának egyik fontos elemét. Minden második évben konkrét témát jelölünk ki, s pályázati formában válogatjuk ki az arra érdemes alkotásokat a biennáléra. 2002-ben adódott, hogy az első alkalommal a keresztény ikonográfia leggyakrabban ábrázolt témáját a keresztre feszítést és legfontosabb szimbólumát, a keresztet válasszuk. Műfaji megkötöttség nincs, tehát az objektektől a táblaképekig minden műfaj és technika megjelenik a kiállításon. MISKOLC XXI. Nemzeti és Nemzetközi Grafikai Biennálé 2002. június 1. - szeptember 11. A Biennálé az új évezred küszöbén immár kettős célnak kíván megfelelni. Egyrészt annak, hogy az évtizedek hagyományaihoz hűen, az utóbbi két évben született értékes műveken keresztül áttekintést adjon a hazai sokszorosított grafika helyzetéről, másrészt a közép-kelet-európai országokból történő meghívásokon keresztül kitekintést is adjon a grafika nemzetközi terrénumában történtekről, és egyben lehetőséget adjon az egymás mellett élő nemzetek alkotóinak, művészettörténészeinek a találkozásra. „Kár, hogy a görögök (...), akiknek a művészetek megszemélyesítését köszönhetjük, nem ismervén a műfajt, nem ajándékozhattak meg bennünket a grafika múzsájával, csak a nevével. Találjuk ki hát mi az imaginárius múzsát. Grafikének mindjárt három leánya is lehetne: Paradosziaké a hagyományos, Peiramatiké a kísérleti és Elektroniké az elektrografika múzsája. Ami biennálénk is ennek a három nagy grafikai ágazatnak a bemutatását vállalta fel." (részlet PetnekiÁron megnyitó szövegéből) A Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum az idei - szám szerint a XXI. - Biennálé felhívásban a grafikai seregszemlére pályázó képzőművészektől három kategóriában várt munkákat. Egyrészt hagyományos sokszorosító grafikai eljárással készült alkotásokat, az elektrografika szekcióba elektromos átvitellel és számítógéppel készült nyomatokat, a kísérleti grafikai Pituk József Viktórián (1906-1999) Kiállítás az esztergomi Keresztény Múzeumban 2002. szeptember 16-ig 227
