Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-06-01 / 6. szám
©к Múzeumi Hírlevél m Közönség és kapcsolat. Aquincum 2001-2002 Aquincum - Az Aquincumi Múzeum múzeumbaráti köre (Aquincum Baráti Kör) közművelődési kiadványsorozatnak első száma. (2002. április) A folyóirat célja, hogy évente egyszer beszámoljon az előző év aquincumi közművelődési tevékenységéről és felhívja a figyelmet az elkövetkező év közönségkapcsolatára. A múzeum minden év áprilisában megjelenteti az elmúlt év ásatási leleteit, a múzeum tudományos tevékenységét ismertető kiadványát („A 2001.- év ásatási leletei”). E mellett a tudományos ismeretterjesztő tevékenység bemutatására is törekszik új kiadványunk. A kiállításokat, rendezvényeket és múzeumpedagógiai anyagot is magában foglaló ismertető a látogatók és a szakma tájékoztatására egyaránt szolgál. Fórumot kíván biztosítani a régészeknek, a közművelőknek és a látogatók véleményének. Lengyelné Kurucz Katalin Sabján Tibor: A búbos kemence (új kiadás) A Tere Kiadó gondozásában újra megjelenik a szerző több kiadást is megért könyvének bővített változata, amely az Alföldön elterjedt búbos kemencéket mutatja be. Megismerhetjük belőle a kemencék történetét, a különböző formai változatokat, a használat csínját-bínját és nem utolsó sorban a kemenceépítés fortélyait. Ez utóbbira kiemelt hangsúlyt helyez a szerző, hiszen nem titkolt szándéka, hogy segítse azokat, akik búbos kemencét szeretnének építeni lakásukban vagy kertjükben. Nekik külön fejezet mutatja be a kemencék építésének ma leginkább járható útjait, a sikeres kemenceépítés fogásait. Az utánozhatatlan ízű kemencés ételeknek is nagy szerepe van abban, hogy a búbos kemencék iránt nem csökken az érdeklődés, ezért bőven olvashatunk a sütés-főzés módozatairól, és a finomnál is finomabb ételek receptjeiről. Az új kiadás a korábbinál jóval több képpel segíti az olvasót a könnyebb tájékozódásban. Sabján Tibor: Népi cserépkályhák (új kiadás) A Tere Kiadó által indított Népi Kultúra sorozatban A búbos kemence címűkönyv mellett jelenik meg a szerző új kiadású könyve, amely a magyar parasztság által használt cserépkályhákat mutatja be. A tíz évvel ezelőtt megjelent munka kibővített változata - most sok új rajzzal és fényképpel illusztrálva - ismertet meg bennünket kiemelkedően gazdag kályhás hagyományainkkal. Betekintést nyerhetünk a középkori eredetű szemeskályhák, az újkori táblás kályhák és a nem nagy múlttal rendelkező csempekályhák kialakulásába, történetébe. Eközben feltárul előttünk a kályhák mindennapi használata, belső szerkezete és építésmódja. A könyvben külön fejezet foglalkozik a hagyományos csempegyártás részletes bemutatásával és a népi cserépkályhák mai alkalmazásának kérdéseivel, hiszen a szerző szándéka az, hogy a szórakoztató ismeretterjesztésen túl segítsen újjáéleszteni különleges gazdagságú kályhás hagyományainkat. Sisa Béla: A Kárpát-medence fatornyai A kötet hatalmas adatmennyiség felvonultatásával veszi számba a Kárpát-medence területén lévő fatornyokat és fa haranglábakat, szám szerint 522-t. A 365 oldalon 1053 fotó és rajz, műszaki felmérés segítségével bontakoznak ki a típusbeli különbségek és azonosságok a dunántúli, a felvidéki, az alföldi, a tiszántúli és az erdélyi területek ilyen jellegű építményei között. A szerző több évtizedes kutatómunkája öltött testet a könyvben, melyet kétnyelvű - magyar és angol - toronytörténeti bevezető tanulmány tesz teljessé. Irodalom- és képjegyzék, valamint helynévmutató egészíti ki a kiadványt. A kötet melléklete a Kárpát-medence 98x67 cm-es térképe, mely a könyvben szereplő tornyok elhelyezkedését mutatja be. A térkép jelmagyarázata magyar és angol nyelvű, a helynevek mind magyar, mind pedig jelenlegi nevükön is szerepelnek. A könyv a Múzeumfalu Baráti Köre kiadásában, a Sóstói Múzeumfalu kiskönyvtára 6. köteteként jelent meg, A/4-es formátumban, kötve. Grin Igor: Szerb népi énekek Studia Folkloristica et Ethnografica 43. Debrecen 2001.310. p. ill. A kötet az NKÖM, Békés Megye Önkormányzata és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága támogatásával jelent meg. Szerzője megismerteti az olvasót a szerbek betelepítésének történetével, a délszláv epikus és lírai hagyományok magyarországi kutatásával, valamint a Maros-menti szerbek hagyományaival. A Békés megye délkeleti településein (Battonya, Deszk, Magyarcsanád, Újszentiván, Szőreg) gyűjtött szerb dalok különlegesnek számítanak, mivel ilyen szintű gyűjtő-rend-194
