Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-01-01 / 1. szám
m. Múzeumi Hírlevél m feldolgozása érdekében sor került. (MTA, NKÖM, a volt KŐI, Iparművészeti Múzeum, a brüsszeli laboratórium.) Régészként úgy érzi, hogy a kút betöltődésének rétegtana és pontos kronológiája az, ami a legtöbbet segíthet a lelet értelmezésében. Raics Renáta készítette el a kárpit rekonstrukcióját. Elmondta, hogy textilművész, ismertette a technikát, amellyel egyedül, öt hónap alatt készítette el a teljes kárpitot. (Nem tudjuk, hogy annak idején hányán dolgoztak rajta.) Színben, fonalban, készítés technikában igyekezett a természettudományos vizsgálatok eredményeit figyelembe véve az eredetihez hasonló darabot elkészíteni, a hiteles anyagokat, festékeket beszerezni. Kisebb vita bontakozott ki arról, hogy bélelt volt-e a textília - annak kellett lennie, hiszen a steppelés nyomai ma is láthatók, azt követte Raics Renáta is -, ám akkor hogyan és miért fejtették le az alapszövetről a selymet. Újabb segítség lehet a kopás, a lefejtés története (Holl Imre). Bertényi Iván - akire a felkért előadók többször hivatkoztak a heraldikai érvek kapcsán - felszólalásában hangsúlyozta, hogy ebben a korban (14. század) ugyanannak a személynek több címerváltozata volt használatban. A heraldikai szimbólumok rendszere „nem szentírás", a heraldika, mint hivatkozási alap, csak akkor állja meg a helyét, ha más megfigyelésekkel is alátámasztható. A textilrestaurátorok - E. Nagy Katalin és B. Perjés Judit -rövid hozzászólásuk után meginvitálták a résztvevőket a restaurált és konzervált eredeti kárpit megtekintésére és megígérték, hogy minden kérdésre válaszolnak a helyszínen. (S ez így is történt.) A szerk. Középkori templomok kutatása Magyarországon konferencia Budapest, Magyar Természettudományi Múzeum 2001. november 29-30. Középkorkutató régészek, történészek, művészettörténészek tartottak konferenciát a középkori templomok kutatási problémáiról. A konferenciát a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma és a Tájak Korok Múzeumok Egyesület szervezte és a Magyar Természettudományi Múzeum adott neki otthont, épületének előadótermében. A konferenciát igen élénk szakmai érdeklődés kísérte, mindkét napon több mint száz hallgató jelent meg. Az előadások közül több foglalkozott a templomépítészet valamint a település- és társadalomtörténet összefüggéseivel, a patrocíniumkutatással és topográfiai kutatásokkal, de elhangzottak liturgiatörténeti, módszertani és ásatási beszámolók is. Az előadásokat mindkét napon élénk eszmecsere követte. Sokak által fogalmazódott meg az igény egy középkori templomkataszter készítésére, de a résztvevők arról is meggyőződhettek, hogy e jövőbeni kataszter jelentős részei már el is készültek: az előadók számos megye, főesperesi kerület, szerzetesrend emlékeiről készült adatgyűjtést és feldolgozást ismertettek a két nap alatt. A konferencia sikere megmutatta az igényt arra, hogy a hazai templomkutatásnak tudományos fóruma legyen. Ezért javasolta Éri István, hogy a Pulszky Társaság keretein belül alakuljon egy középkoros, templomkutató szekció. Azok, akik a konferencia jelenléti ívén jelezték igényüket a Pulszky Társaságba való belépésükre, azóta meg is kapták a Társaság jelentkezési lapját és alapszabályát. A konferencia előadásait szeretnénk írásban is publikálni és egy év múlva újabb templomkutató konferenciát szerveznénk a visegrádi Mátyás Király Múzeumban, amelynek tervezett témája a koraközépkori IX-XI. századi templomok Magyarország területén. Búzás Gergely Program: • Eri István: Megnyitó • Kubinyi András: A középkori egyháztörténet kutatása és a régészet • Török József: A liturgia és a templomépítészet a középkorban • Feld István: A műemléki templomkutatások módszertani kérdései • Wehli Tünde: A patrociniumkutatás jelenlegi állása, problémái és feladatai • Szatmári Imre: Középkori templomok kutatása Békés megyében • Miklós Zsuzsa: A légifotózás szerepe a templomkutatásban, két Tolna-megyei középkori templom felfedezése • Laszbvszky József: A templomok és a középkori településkutatás • Tan Edit: Fatemplomok a középkori Magyarországon • Tolnay Gergely: Erődtemplomok kutatása Magyarországon • Valter Ilona: A korai cisztercita építészet kutatásának újabb eredményei • Pusztai Tamás: A telkibányai Szt. Katalin kolostor • Romhányi Beatrix: Magyarország középkori kolostorainak katalógusa 13
