Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-05-01 / 5. szám

oi ifúzEUMi Hírlevél j© találkozó résztvevőit. Építész lévén Csaba története mellett beszélt a város jellegzetes szlovák visszafo­gottságéi, de megbízható architektúrájáról, s a régi paraszt-polgári lakások új hasznosításáról. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­mából Kócziánné Szentpéteri Erzsébet a Közgyűjtemé­nyi Főosztály vezetője üdvözölte a kezdeményezést, hiszen - mint elmondta - sajnos világtendencia, hogy az emberek kevesebbet költenek kultúrára, múze­umra, ezért meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy látogatókat vonzanak. A szakmai és személyi követelményeknek hangsúlyt kell kapniuk a kúri­ákban működő gyűjteményeknél is, hogy a múlti­dézés atmoszférája minél élményadóbb lehessen. Békés megye turisztikai lehetőségei közül Kotroczó Henrietta idegenforgalmi referens villantott fel néhány nevezetességet, programot városaink kí­nálataiból. Praznovszky Mihály a Magyar Irodalomtörté­neti Társaság főtitkára a 19. századi nógrádi kúriák világát kutatta a levéltárakban és járta be a még fel­­lelhetőket, s tartott lebilincselő előadást tapasztala­tairól. Megtudtuk, hogy a történelmi Nógrád me­gye 159 településén a 427 nemesi lakból a mai me­gye területén 94 helységben 282 kúria maradt. Ezek a magas számok erős kisnemesi gazdálkodásról árul­kodnak. Az otthonok nagyságából, az építő- anya­gokból, a berendezés leírásából pedig e réteg eltérő anyagi helyzetére következtethetünk. Sokféle volt a kisnemesek foglalkozása is, közülük kerültek ki iro­dalmunk nagyjai is, mint Madách, Mikszáth, Berzse­nyi, emlékhelyeik Csesztvén, Horpácson, Niklán ta­lálhatók. Praznovszky Mihály idézte a kisnemesi ott­honok elnevezéseit Mocsáry Antal 1826-os könyvé­ből: „úrilak, kedves lakóhely, residencionális lakhely, tsendes úri lakás, szép kinézetű ékes lakhely, régi cú­­ria" és a fogalmát Kelényi György tollából: a kúria olyan épület amelyet többek között „az egyszerű téglalap alaprajz, egyszoba soros beosztás, a homlokzat előtt végigfutó tornác" jellemez. Miklósi-Sikes Csaba múzeumigazgató a festői Sümegre kalauzolta hallgatóit, abba a barokk gyöngy­szembe, amelynek belvárosában nincsenek utcák, ha­nem három térből áll, 21 kúriát foglalva magába. Most tisztítják meg ezt a területet a sallangoktól, ami­ket az idő rárakott. Nincs könnyű dolguk, mert ru­galmasan kell a rekonstrukció terveit elkészíteni, hogy az az adott pillanat ötleteihez és az anyagi hely­zethez alkalmazkodni tudjon. Kevés, hogy Sümeg lát­ványa megállítja a turistát, komoly programok és kis­zolgáló létesítmények kellenek, hogy be is térjenek a városba. Arra figyelmeztetett az előadó, hogy a helyreállítási programból az állami szerepvállalás nem maradhat ki, mert a magánkézbe került műemlékek­ből kirekesztik a látogatókat és az kis helyen feszült­séget okoz. Egy órától pazar állófogadásra terítettek az emlékház szalonjában, amelyre a polgármester úr hívta meg a vendégeket. Délután az Ifjúsági Házban folytatódtak az előadások. Széphegyi László a Nemzeti Örökségvé­delmi Hivatal területi vezetője Békés megye 36 kas­télyáról, kúriájáról vetített, amiből csupán 26 védett. Amelyik épületet használták - például a szabadkí­­gyósi Wenckheim-kastélyt iskolaként - az megma­radt, amelyikét üresen hagytak - például a póstele­­kit - az menthetetlenül elpusztult. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kastélyait, kúriáit (összesen 263-at) Olajos Csaba Észak-Ma­­gyarország területi főépítésze kísérelte meg össze­foglalni. Sisa Béla a szabolcsi Mudrány-kúria helyre­­állításáról mesélt, arról az épületről, amelynek kony­hájában játszódott Móricz Zsigmond Ebéd című no­vellája, amiből egy részlet felolvasása színesítette az előadások sorát. Az alaprajzokból kiindulva BugárMészáros Ká­roly, a Magyar Építészeti Múzeum igazgatója elemezte a kúriákat az életmódtörténet szempontjából, kitérve a háztartás működésére és felvillantva a magas kul­túrát, ami ezekben az épületekben rejtőzik. El­mondta, hogy a védett, kb. 600 kúriából eredeti funk­ciójában, korhű enteriőrökkel csupán 3-4 látható (a szabolcsi Mudrány-kúria, a monoki Kossuth-ház, a tápiószelei Blaskovich-kúria és a magánkézben lévő nagybajomi Sárközy-ház), pedig minden megyében legalább egy-kettő kellene, ráadásul ezek egyáltalán nem drága műemlékfelújítások. Az előadók mindegyike határtalan elkötele­zettséggel és lelkesedéssel beszélt témájáról, magá­val ragadva a közönséget. Kár, hogy a kitekintés a szomszéd országokra nem sikerült, sem az erdélyi, sem a szlovákiai előadó nem tudott eljönni. Visszatérve az emlékházba a Telemann Trió kamarakoncertje üdítette fel a résztvevőket, majd a pincében alföldi borok, csabai és gyulai kolbász kós­tolója közben folyt a beszélgetés a találkozó tapasz­talatairól. Megállapították, hogy szükséges a kúriák ügyében szólni évente legalább egyszer, hogy meg­állítsák a további pusztulást. Kérik a minisztériumot, hogy kerüljön végre minden megyében részletes lis­tára a még meglévő épületállomány, s a megment­161

Next

/
Oldalképek
Tartalom