Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-01-01 / 1. szám

m Ж\шт\ Hírlevél m eltérő formájuk évezredek óta szinte változatlan. A Néprajzi Múzeumban található 1891-93 között az Astrolabe-öbölben (Madang környéke) gyűjtött kő­eszközök java e területről származik. A korábban szertartási célokra, ma főleg a tu­ristáknak gyártott különleges nyelezésű balták pen­géjét a Jimi folyó mentén készítik. Az ananász-szeletre emlékeztető kőbuzogány egyike a Highlands területén gyakran talált, 3-5 ezer évesre datált furcsa alakú tárgyaknak. Eredetüket ho­mály fedi, a ma itt élő népek vallásos tiszteletben ré­szesítették, és őseikkel hozták kapcsolatba őket. A fikusz-rostokból hurkolt bilum-szatyrokat a hétköznapok során egyaránt használják édesbur­gonya, gyümölcsök vagy más élelem szállítására, il­letve bölcsőként, de öltözékük kiegészítője is. Sze­repet játszik a szertartásokban, így a menyasszony­­váltság kifizetésekor, vagy a gyász jeleként. A gyere­kek iskolakönyveiket, a férfiak szerencsét hozó amu­lettjeiket hordják a bilumokban. A félhold alakú kinát a sziget déli partvidé­kéről származó gyöngykagylóból vágják ki. Láncra fűzve ékszerként hordják, vagy a moka-ünnep so­rán vörösre festett kerek falapokra rögzítve. A bam­buszpálcikákból fűzött aumak értékmérő: minden pálcika tíz kina-kagylónak megfelelő összeget jelent. A nassza-csigákkal díszített homlokpánt el­készítése időrabló, fáradságos munka: az apró csi­gák tetejét csiszolják le és a megmaradt szájadék­­részt varrják fel a növényi rostokból szőtt fonatra, újabban bőrre vagy műanyagra. Az emberhajból készült paróka vagy „peng­­lepa-kalap" formája népcsoportonként változik. A férfiak főleg az ünnepségeken hordják: a nagy haj­­tömeg az erő és a férfiasság egyik jele - ezt hangsú­lyozza a paróka, amelybe a paradicsommadár-tolia­kat tűzik (1. kép, fotó: Antoni Judit). A rendezésről Egyszer meg kell már említenem azt is, hogy az elra­gadó Városi Múzeum épületében mindig minden arányos és ízléses. Kicsi a múzeum, kisvárosban ta­lálható, mégis minden a helyén van. Az Ignácz Ferenc anyagát bemutató két kis kiállítás is világos szerkezetű, szakmailag pontos és élvezetes. Emberbarát és látogatóbarát. Nincsenek ködös magyarázatok, természetes anyagokból készült minden, a tárlók szépek, a színek egyszerűek, a ma­gyarázatok pontosak. Nem kellene ezt hangsúlyozni, ha nem ta­pasztalnánk a Magyar Nemzeti Múzeumban rende­zett Bajor-magyar kiállításon - immár másodszor, mert az Európa közepe is ilyen rendezési hibákról árulkodott - olyan bántó zavarokat, hogy rosszak a feliratok, szépek a tárgyak, de sötétben vannak és - nem szólnak senkihez. Érdekes, hogy a röpke egy hónapig látható Szépség dicsérete c. kiállítás meg tudott birkózni evvel a problémával, méltó páija a Melpa törzsbeliek kiál­lításának és - hogy ne sértsük meg az ország legré­gebbi múzeumát - ugyanezt mondhatjuk el fordí­tott sorrendben is. A Szépség dicsérete már bezárt, a Melpák és Gödöllő szerencsére még látogatható. A kiállítás szakmai rendezője: Antoni Judit, a művészeti tervezés és kivitelezés a gödöllői Seres Imre munkája. A cikkben közölt képek Antoni Judit felvételei. A szerk. Tudományos tevékenység „Aegyptus et Pannonia" Szimpózium Budapest 2002. november Előzetes jelentkezés: 2002. január 31-ig A Szépművészeti Múzeum és a Magyar-Egyiptomi Ba­ráti Társaság Ókori Egyiptomi Bizottsága (MEBT ÓEB) nemzetközi szimpóziumot szervez 2002. novemberé­ben a Szépművészeti Múzeumban, melynek címe: Egyiptom és Pannónia. Az utóbbi években számos új lelet látott nap­világot mind Pannóniában, mind a római kori Egyip­tomban, amelyek új megvilágításba állítják a késő­­egyiptomi vallást és annak fogadtatását a Római Bi­rodalom egyes területein. A szimpózium lehetősé­get kíván nyújtani az újabb történelmi, vallástörté­neti elképzelések, rekonstrukciók megvitatására és az azok alapját képező anyag bemutatására. A szimpózium célja kettős. Közzé kívánja tenni a pannóniai „egyiptomi kultuszokkal" kap­csolatos kutatások legújabb eredményeit és bepil­lantást nyújtani a korabeli Egyiptom életébe. A szim­pózium központi témáját az Izeumok alkotják, mű­ködésük, szerkezetük, belső életük, de szívesen fo­gadunk a fenti tárgykörből más témákat is. A szimpózium nyelve: angol, német és magyar. Az előadások időtartama 20 perc. Részvételi és/vagy előadói szándékát kérjük 2001 ja­nuár 31-ig jelezze a lent megadott címek egyikén. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom