Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-05-01 / 5. szám
i m. ^Túzeumi Hírlevél ш hály által tervezett új, végleges épületbe költöző múzeumot. A Pyrker-féle gyűjtemény két teremben volt kiállítva: az első teremben kizárólag olasz mesterek művei, a másodikban olasz, németalföldi, spanyol, német és osztrák festmények, valamint id. Markó Károly műve volt látható. Mátray Gábor munkája nyomán pedig elkészült a gyűjtemény nyomtatott szakkatalógusa. A későbbiekben azonban a Magyar Nemzeti Múzeum anyagi helyzete és kialakuló művészeti koncepciója nem tette lehetővé, hogy abba az irányba fejlessze képtárát, melyet Pyrker nagylelkű adománya megszabott. Mégis elvi jelentőségű volt, hogy létrejött a nemzeti képtárunk, hol a hazai közönség és a magyar művészek találkozhattak jeles alkotók kvalitásos műveivel. 1896-ban a millenniumi országgyűlés a különböző intézményekben őrzött képzőművészeti gyűjtemények egyesítésére megalkotta a Szépművészeti Múzeum létesítéséről szóló törvényét. Az elkészült új épületbe 1906-ban költöztek a gyűjtemények, köztük a Pyrker Képtár is. Azóta ez a gyűjtemény a Szépművészeti Múzeum Régi képtárának egyik legjelentősebb egysége, s több festmény került bemutatásra a múzeum állandó kiállításán. Az egri megnyitón köszöntőt mondott és Pyrker János László pátriárka érsek életútját méltatta Dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, a kiállítást szakmai szempontból Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum igazgatója nyitotta meg, a kiállított festményeket pedig Szigethi Ágnes, a kiállítási katalógus előszavának írója, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze mutatta be. H. Szilasi Ágota, művészettörténész BUDAPEST Futásfalvi Márton Piroska (1899-1996) életműkiállítása Ernst Múzeum 2002. május 8. - június 5. Futárfalvi Márton Piroska az 1931 -ben megalakult Magyar Képzőművésznők Új Csoportjának alapító tagja. A kor legújabb művészeti irányzataihoz kötődő, illetve a magyar festészetben addig nem jellemző tendenciákat (mint a német expresszionizmust) megidéző művészete a látványhoz erősen kötődő festészet, amelyet intenzív színvilág és a szokatlan képkivágások, perspektívák tesznek egyénivé. Az európai festészet klasszikus műfajai, a csendélet, a portré és a tájkép olykor egymást átfedve vannak jelen művészetében, mint ahogy egy „urbánus" tematika (a modern bubifrizurás nő vagy a kettős női aktok) és az Erdélyben vagy a Balatonfelvidéken rögzített népéletképek is természetes módon váltogatják egymást festészetében. A kiállítás, amely a festőnő életművének eddigi legteljesebb bemutatására törekszik, a harmincas évek olajképei, az ezeket kiegészítő akvarellek, az utolsó évek félabsztrakt ragasztásaiig egymásra visszautaló darabokból áll. Mindezt kiegészíti egy fotódokumentáció, amely történetileg reprezentálja Futásfalvi Márton Piroska helyét a korszak semmiképp sem elhanyagolható művészeti törekvéseiben, valamint egy mindezeket tartalmazó katalógus. A kiállítás és a katalógus Kürti Emese, az Ernst Múzeum művészettörténésze munkája. Képtelen képek Monokróm festészeti kiállítás Műcsarnok 2002. május 28. -július 28. Reprezentatív nemzetközi festészeti bemutatót rendezünk - a turista szezon szempontjából mindenképpen preferált időszakban - a Műcsarnok 12 termében. Balra: Tulipános csendélet, 1932 k. Jobbra: Két akt, 1931 k. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 2002. április 25-szeptember 2. 147
