Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-04-01 / 4. szám
Múzeumi Hírlevél m A Déri Múzeum újabban megjelent kiadványai A Debreceni Déri Múzeum évkönyve 2000-2001 Szerk.: Sz. Máthé Márta és Selmeczi László. Kiad.: Debreceni Déri Múzeum, Debrecen, 2001.387 p. ill. (A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai LXXV.) Az évkönyv természettudományos tanulmányai foglalkoznak a Déri Múzeum vizibogár gyűjteményével, a Dél-Nyírség halfaunájával és Derecske állatvilágával. A történelem és numizmatikai témájú tanulmányok között van Gyöngyössy Márton írása egy Tiszapolgár határában talált kora újkori éremleletről. Az éremlelet sok hasznos információt, érdekességet hordoz nemcsak a numizmatika, hanem a gazdaságtörténet számára is. A szerző az egyetemi gyűjteménybe került darabok ismertetésével szeretné „árnyalni" az eredeti leletközlésből megismerhető numizmatikai és gazdaságtörténeti képet. Bényei Miklós Kossuth Lajos és Debrecen kapcsolatának korai szakaszát kutatta. Végigköveti Kossuth életét a kezdetektől, tanulmányain keresztül egészen a közéletben való működéséig, az országgyűlési- és törvényhatósági tudósításokon át az 1837-beni elfogatásáig. A Dragota család román eredetű család, mely Erdélyből, Hunyad megyéből származik. Bár tökéletes származási tábla nem állítható össze, de a család által használt nemesi előnevekből és a fennmaradt oklevelekből arra lehet következtetni, hogy a legelső betelepülők között kell őseiket keresni. Nagybákay Antal Zelmos dolgozatában a vajdahunyadvári és felsőszilvási Dragota család Debreceni ágát kutatta. Debrecenben a két világháború között igen élénk egyesületi élet folyt. Pete László az 1933-ban láttamoztatott, de a debreceni egyesületi életet az 1920-as évektől színesített olasz kultúra és politika barátait összefogó Monti Kört mutatta be. Surányi Béla „Kultúrnövények, - nemesítők a Hajdúságban" címmel a térség 1876-1950 közötti kertkultúráját, Szűcs Ernő Hajdú- és Bihar megye malmait vette számba. Néprajz, kulturális antropológia fejezetben Nagy Ibolya a paraszti szociális identitás fenntartásának kísérletét Hajdúszoboszló gazdatársadalmában vizsgálta, Selmeczi László pedig a bihari Ördögárokhoz fűződő helyi és történeti mondákat gyűjtötte össze. A Déri Múzeum 1995-1999 közötti évkönyveiben jelent meg a képzőművészeti adattár első része, az А-T betűs művésznevek lexikonszerű összefoglalásával. Sz. Kürti Katalin ebben a kötetben a T-Z kezdetű nevekkel és kiegészítésekkel foglalkozik. Debrecenben született, ott is élt, vagy elszármazott művészek, nem debreceni származású, de Debrecenben (is) dolgozó művészek, köztük a jelenleg Hajdú-Bihar megyében élt, élő képzőművészek szerepelnek a kötetben. P. Szalay Emőke a kárpátaljai református egyház gyülekezetiben fellelhető 17. századi ötvösmunkákat (cápás, karéjos, tölcséres és talpas poharak) kutatta. Művelődés- és irodalomtörténeti fejezetben Deborah S. Cornelius „Az új nemzedék - egy konzervatív korszak radikális reformerei" címmel két ifjúsági csoportosulást mutat be: a felvidéki fiatalokét, amely később Sarló néven vált ismertté, és a Szegedi Fiatalokat a megcsonkított Magyarország területéről. Lakner Lajos Oláh Gáborra, a méltatlanul elfeledett művészre emlékezik naplóján keresztül, Szabó Anna Viola pedig Oláh Gábornak a mozihoz, a filmművészethez való viszonyát elemezte. Keresztesné Várhelyi Ilona Stefka Évára, a város kortárs irodalmának kimagasló alakjára emlékezik. Az évkönyv utolsó részében olvashatunk egy arany mellékletes középső bronzkori sír restaurálásáról, a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok munkatársainak 2000. évi bibliográfiájáról és megismerhetjük a Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet működési adatait. Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. Szerk.: Sz. Máthé Márta. Kiad.: Déri Múzeum, Debrecen, 2001. 171 p. ill. A debreceni Múzeum alapítása kerek száz évvel követte az első magyar múzeum létesítését. Debrecenben nehezen bontakozott ki a múzeumügy és amikor 1902- ben végre megvalósult, akkor sem tervszerű közügyként jött létre, hanem egy magángyűjtő Löfkovits Arthúr ékszerész, műgyűjtő elhatározásából. A megkésettségnek több fejlődést gátló következménye is volt. Sok műtárgyat - múzeum hiányában - más múzeumok, hazaiak és külföldiek szereztek meg, sok veszendőbe ment. Visszahatott a megkésettség a múzeum szervezésére is. Nem volt megfelelő hely, épület, ahol a gyűjteményt el lehetett volna helyezni, ahol a múzeumi munka elindulhatott volna. Először a gyűjteményt a Gazdasági Akadémián, majd a Csokonai Házban helyezték el. Ez a ház lett a debreceni múzeum otthona, itt a Városi Múzeumban bontakozott ki Zoltai Lajos gyűjtőmunkája, amivel nagyszerű várostörténeti gyűjteményt hozott létre. Nagy előrehaladást jelentett amikor Déri Frigyes művelődéstörténeti gyűjteménye a múzeumba került, ez az adomány egyszerre a vidéki múzeumok sorából országos jelentőségű múzeummá tette. Déri Frigyes érdeme volt, hogy kitartó munkával egyesítették a Városi Múzeumot, a Városi Képtárat és a Városi Közművelődési Könyvtárat. A múzeum céljára tervezett épület (kultúrpalota) szintén sok viszontagság után 1928-ban mint Déri Múzeum kezdhette meg a működését. A múzeum gyűjteményét bemutató kötetben a még Déri Frigyes által összeállított leírást vették alapul. Ez 34 fejezetben mutatta be gyűjteményét. A fejezetek 136
