Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

B

17

Bánszky

tette tud.-os munkássága legfőbb célkitűzésének, de emellett – saját bevallása szerint – a nemzeti identitás alakítását is fontosnak tartotta. Számos kiáll. létrehozásában vett részt, s szerepe volt a történeti muzeológia hazai térnyerésében, majd (1983-tól) a várostörténeti kutatások orsz. koordinálásában. A varsói várostörténeti múz.mal kialakított együttműködés révén jelentős mértékben járult hozzá a nemzetközi kapcsolatok erősítéséhez. Részt vett a MNM állandó kiáll.-a (A magyar nép története a honfoglalástól 1949-ig, 1967), a torinói Kossuth- (1969) és a rodostói Rákóczi-emlékkiáll. megrendezésében (1970-es évek). – Első ismertetései a Tiszatáj

ban jelentek meg (1948–1949), majd rendszeresen publikált a Századok

(1956–2007), a Folia Archeologica

(1962–1968), a Folia Historica

(1975–1998), a Numizmatikai Közlöny (1975–1984) és a Hadtör

ténelmi Közlemények (1985–2009) hasábjain. Az orsz. szaklapok és közgyűjt.-i évkönyvek mellett számtalan közleménye jelent meg vidéki levéltári és múz.-i kiadványokban, főként a Rákóczi-szabadságharc helytörténetéhez kapcsolódva. A korszakra vonatkozó tematikus iratkiadások mellett nevéhez fűződik több fontos elbeszélő forrás modern kiadása is (Lónyay Ferenc fegyveresítési és ruházati főhadbiztos válogatott iratai, Vaja–Nyíregyháza, 1980; Cserei Mihály: Erdély Históriája 1661–1711.

Bp., 1983; II. Rákóczi Ferenc ezertizenkét napja. Beniczky Gáspár fejedelmi titkár diáriuma. 1707. május 24.–1710. február 28., Bp., 2005; Pulyai János: Szatmári békesség, Bp., 2007; stb.). Összeállította a Rákóczi Tükör c. forrásgyűjt. tud.-os apparátusát

(Rákóczi Tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. I–II. Vál., szerk., előszó: Köpeczi Béla és R. Várkonyi Ágnes. Magyar Századok, Bp., 1973; 2. kiad.: Millenniumi Magyar Történelem, Bp., 2004); Tagja volt a Folia Historica

(1972–

1983), majd a Történeti Múzeumi Közlemények

(1983–1984) szerkesztőbiz.-ának. Rendszeresen vett részt tud.-os konferenciákon, többek között Sárospatakon és Vaján; a Vay Ádám Múz. forráskiadvány-sorozatában (Folia Rákócziana)

két kötetet rendezett sajtó alá, halála után könyvgyűjt.-e is Vajára került. A rákospalotai temetőben helyezték végső nyugalomra. – Szoc. Kultúráért kitüntető jelvény (1980), Móra Ferenc-emlékérem (1988), Széchényi Ferenc-emlékérem (1998).

F. m.: A kurucok első dunántúli hadjárata. (1704. ja

nuár–április) (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 78., Bp., 1975); Rákóczi hadserege 1703–1711. Dokumentumgyűjt. Vál., bev. (Bp., 1976); A szatmári béke (Sorsdöntő történelmi napok 6., Bp., 1981); Dokumentumok a szatmári béke történetéhez

(Bp., 1991); A kuruc függetlenségi háború gazdasági problémái (1703–1711) (Bp., 1991); Pest-Pilis-Solt vármegye a Rákó

czi-korban. I–II. Közreadó (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2., Bp., 1996); A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén megyékből. 1703–1711. I–IV. Összeáll. (Miskolc, 2003–2005); Veszprém megye a Rákóczi-szabadságharcban

(Veszprém, 2005); Észrevételek II. Rákóczi Ferenc régi-új biográfiájához (Részletes kritikai ismertetés Köpeczi Béla–R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc

c. művének 3., jav. kiadásáról: Századok, 139., 2005, 1285–1299. p.); Iratok a Rákóczi-szabadságharc tiszántúli történetéhez (1692–1742) (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 33., 2009, 81–93. p.).

Irod.: F. Dózsa Katalin: Meghalt B. I. (1927–2009) (http://www.museum.hu/hir/352/-Meghalt_Bankuti_Imre_1927-2009); Mészáros Kálmán: B. I. (1927–2009) (Hadtörténelmi Közlemények, 122., 2009, 581–583. p.); Sípos Ferenc: A forráskiadást tekintette élete legfőbb szakmai céljának. Végső búcsú B. I. történész-muzeológustól (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2009, 459–461. p.); Írott és tárgyi emlékeink kutatója – Emlékkönyv B. I. 75. születésnapjára. Szerk. Mészáros Kálmán (Bp., 2002; B. I. műveinek bibl.-ja [1941–2001], 335–343. p.); Mészáros Kálmán: B. I. műveinek bibliográfiája (2001–2007) (Hadtörténelmi Közlemények, 120., 2007, 1393–1395. p.); ÚMIL; RÚL II.: 304--305. p.

Fotó: B. I. igazolványképe

Mészáros Kálmán

Bánszky Pál (1929. okt. 31. Kaba – 2015. jún. 13. Kecskemét): művészettörténész, múzeumig. – Iparos családból származott. Felesége Kiss Éva művészettörténész. – Az ELTE BTK-n m.–

történelem szakos középisk.-i tanári (1966), majd művészettörténet (1968) szakon végzett. Doktori fokozatát az ELTE BTK-n szerezte meg (1981). – A Népművelési Int. Vizuális Művészeti Osztályának tud.-os főmunkatársa, majd az int. főosztályvezetője (1958–1979). 48 éven keresztül vezette a Tokaji Művésztelepet. Az amatőr művészeti élet meghatározó alakítója és szervezője, a táncházmozgalommal együtt alakult Fiatal Népművészek Stúdiója egyik programadója volt (1973). A Magyar