Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
S
308 Szabó galmának fejlesztésére. – A múz.-i területre vonatkozó életútjában kiemelt szerepe volt felmenői, Banner Benedek és Banner János tevékenységének. Rendszeres támogatója volt az Öntödei Múz. és az Alumíniumipari Múz. munkájának. Kezdeményezte a jósvafői Kessler Hubert (1907–1994) Emlékház létrehozását (1991). 1994-ben nyitotta meg az egykori Szakál portán a Jósvafői Tájház at. Az 1880-ban emelt, Jósvafő népi építészetét reprezentáló műemlék épület szakszerű helyreállításával és berendezésével párhuzamosan a település helytörténetét és néprajzát kutatta. Szemlélete, a közösségekhez való kötődése eredményezte, hogy turisztikai értékkel bíró, ugyanakkor közösségerősítő programokat hozott létre a Jósvafői Tájházban. Az 1990-es évek második felétől figyelme a népi építészeti kérdések felé fordult, résztvevője volt a Békési Népi Építészeti Konferenciáknak és az egri Műemlékvédelmi Nyári Egy.-nek. A 2002. nov. 26-án Bp.-en megalapított Mo.-i Tájházak Szövetségének alapító ügyvezető elnöke (2010-ig). Szervezési tapasztalatait hasznosítva, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múz. támogatásával alakította ki a szervezet struktúráját, a regionális és orsz. tájházi találkozók rendszerét. Bereczki Ibolyával társzervezője volt a Tájházszövetség egynapos képzési programjainak (Tájházi Műhelyek), majd 60 órás képzésének (Tájházi Akadémia, 2009–2010). Saját személyes példája mellett kidolgozott tájházfejlesztési modellje, szervező munkája jelentős mértékben hozzájárult a kultúráért felelős Min. támogatásával lezajlott tájházfejlesztési programok (Tengertánc, Tájházak a közösségért, Vendégváró tájházak, 2006–2011) sikeréhez. – Kezdeményezésére indult el a Barlangbibliográfiai Figyelő , melynek szerkesztője és kivitelezője is volt (1981– 1990). Részt vett a Karszt és Barlang c. szakfolyó irat szerkesztésében (1981–1990). Rendszeres szerzője volt az Élet és Tudomány nak, a Termé szetBÚVÁRnak, publikált a Bányászati és Kohá szati Lapokban, a HUNGALU Híradó ban, az Alumíniumipari Múz. lapjában, a Mi Múzeu munkban. Az első líbiai-magyar kutatóexpedíció történetét feldolgozó írása kéziratban maradt (2009). A Jósvafői Helytörténeti Füzetek alapítója (1993), 39 füzetének haláláig szerkesztője és tördelője, számos írás szerzője. Az általa kezdeményezett negyedéves folyóirat, a Tájházi Hírlevél szerkesztője és számos írás szerzője, a kiadvány tördelője (2003–2011). – A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tagja (1962-től), később több cikluson át elnökségi tagja, főtitkárhelyettese, főtitkára (1995–1999). A Szabó József Barlangkutató Csoport vezetője (1967–1982), a M. Fémhulladék Forgalmazók és Feldolgozók Szövetsége (Fémszövetség) ügyvezető titkára (2000– 2013). – A M. Karszt- és Barlangkutató Társulat Herman Ottó-érme (1987), Környezetünkért Díj a Környezetvédelem Világnapján (2008), Papp Ferenc-érem (2009). A Jósvafői Tájház 2008-ban elnyerte a Pulszky Társaság – M. Múzeumi Egyesület Az Év Múzeuma 2007 kitüntető címét. 2015-ben a Mo.-i Tájházak Szövetsége Sz. P. Emlék plakettet alapított (Györfi Balázs szobrászművész alkotása, kétévente kerül átadásra). F. m.: Jósvafő – Település a világörökséggé nyilvánított barlangok kapujában. Borzsák Péterrel és Székely Kin gával (Aggteleki Nemzeti Park, Jósvafő, 1999); Jósvafő – Település a források és barlangok völgyében. Szerk. Szmorad Ferenccel Jósvafő Önkormányzata, Jósvafő, 2000); Föld alatti Buda. N. Kósa Judittal (A mi Buda pestünk sorozat, Városháza Kiadó, Bp., 2002, 2007); Föld alatti Pest. N. Kósa Judittal (A mi Budapestünk sorozat, Városháza Kiadó, Bp., 2002, 2007); Föld alatti Magyarország (Panoráma, Budapest, 2004); Toronyma gasan (A mi Budapestünk sorozat, Városháza Kiadó, Bp., 2007); Fokról fokra (A mi Budapestünk sorozat, Városháza Kiadó, Bp., 2010); Ház és Ember: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 24 (Jósvafő tematikus szám, szerk. Cseri Miklós–Bereczki Ibolya, Szentendre, 2012); Tájház vezetési ismeretek. Szerk. Bereczki Ibolyával (Magyarországi Tájházak Szövetsége, Szentendre, 2012); A 10 éves Tájházszövetség működésének kezdetei (Tájházi Hírlevél 2012/3. 3–11. p.); Eltűnő budai hegyek (Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2013). Irod.: Hajnal János: Névjegy (Sz. P.) (Bányászati és Kohászati Lapok, Kohászat 146/1, 2013, 47–49. p.); Sz. P. (1948–2013) (Tájházi Hírlevél 2013/4, Noszvaj, 2013. dec.); In memoriam Sz. P. (Jósvafői Helytörténeti Füzetek 40, 2015; https://epa.oszk.hu/02300/02315/00040/pdf/); Bereczki Ibolya: Sz. P. és a Tájházszövetség (Jósvafői Helytörténeti Füzetek 40, 2015, 68–73. p.); Berecz Béla: Sz. P. a múzeumalapító (Jósvafői Helytörténeti Füzetek 40, 2015, 50–56. p.); Székely Kinga–Szmorad Ferenc: Sz. P. publikációi (Jósvafői Helytörténeti Füzetek 40, 2015, 80–90. p.). Fotó: Bajnóczy-Kovács Edina felv., Kiskőrös, 2010. Bereczki Ibolya Szabó Ferenc (1935. márc.13. Orosháza – 2021. febr. 16. Békéscsaba): történész, levéltáros, megyei levéltár- és múzeumig. – Ált. és középisk.-i tanulmányait Orosházán végezte. Szülővárosában, a
