Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
D
71 Dömötör Bd. 1. (Berlin–New York, 1977, 1353–1365. p.); Magyar népmesekatalógusok 2. A magyar tündérmesék típusai (AaTh 300–749) (Bp., 1988); Új kiállítás a helytörténeti gyűjteményben (Angyalföld, 14., 1989. 5. sz., 8. p.); A magyar protestáns exemplumok katalógusa (Bp., 1992); Változásvizsgálatok a Hangony-völgyi bejárók anyagi kultúrájában (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1997, 615–632. p.); Hősök és vértanúk. Mondák és visszaem lékezések a szabadságharcról (Bp., 1998). Irod.: Kriza Ildikó: D. Á.-ra emlékezve (Budapest, 1938. 12. 21–1999. 04. 08. Budapest) (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 39, 2000, 615–622. p.; D. Á. műveinek vál. bibl.-jával); RÚL 5: 719. p. Horváth Sándor Dömötör János Mihály (1922. jan. 16. Hód mezővásárhely – 2009. aug. 2. Hódmezővásárhely): jogász, művészeti író, múzeumig., országgyűlési képviselő. – Felesége Hegyi Róza, fia, Mihály fotóművész, a Móra Ferenc Múz. ny. fotográfusa. – A Hódmezővásárhelyi Ref. Bethlen Gábor Gimn.-ban érettségizett (1940). Bp.-en a PPTE Állam- és Jogtud.-i Karán jogi doktori oklevelet szerzett (1944). – Hódmezővásárhelyen a Városi Tanács kultúrtanácsnoka (1944–1950), „osztályidegen” származása miatt eltávolították (1951). Földműves-napszámos munkákból élt (1951–1952), a Szikvízkészítő Vállalat adminisztrátora (1952– 1953), a Csongrád M.-i Temetkezési Vállalat pénzügyi előadója (1954–1961). A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múz. ig.-ja (1961–1991), a Képzőmű vészeti (1962–1988) és a Helytörténeti Gyűjt. gyűjteményfelelőse (1963–1991), a szegedi Móra Ferenc Múz. mb. ig.-ja (1969–1970). Országgyű lési képviselő (1967–1975). Nyugdíjba vonulása (1991) után a Tornyai János Múz. Helytörténeti (1991–2002) és Képzőművészeti Gyűjt.-ének gyűjteményfelelőse (1999–2001), a szentesi Koszta József Múz. mb. ig.-ja (1998–1999). – Ig.-i kineve zését követően Hódmezővásárhely helytörténetével kívánt foglalkozni, de Végh János Bp.-re költözése után, 1962 tavaszán átvette a művészettörténészi feladatokat is. Munkásságának eredményeként orsz.-an elismertté vált a vásárhelyi képzőművészet, a múz. pedig a regionális képzőművészeti élet központja lett. Közel harminc éven keresztül szervezője és a kurátora volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatnak, az évenként megrendezett Délalföldi Tárlatnak és a Tavaszi Tárlatnak (1966–1986). Publikációiban Hódmezővásárhely és Csongrád m. művészettörténetéről, az alföldi festők munkásságáról írt elsősorban, de foglalkozott szülővárosa történetével, építészeti örökségével is. 25 nagyobb terjedelmű műve – könyv, könyvrészlet, tanulmány –, 40 katalógus-előszava és közel 500 ismeretterjesztő cikke jelent meg. Általa lettek orsz.-an ismertek Plohn József fényképész néprajzi tárgyú felvételei és az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc veterán vásárhelyi honvédjeiről készített fotósorozata. 1963-ban megalapította a múz. Helytörténeti Gyűjt.-ét. A helyi művészeknek külföldi bemutatkozási lehetőséget teremtett a Vallauris-sal és Zentával 1967-ben létesített testvérvárosi kapcsolatok segítségével. Igazgatósága alatt jöttek létre a múz. népi kiállítóhelyei, a Csúcsi Fazekasház (1974), a Kopáncsi Tanyamúz. (1975) és a Papi-féle szélmalom (1976). Egyik kezdeményezője volt az 1985-ben megnyílt Alföldi Galéria létrehozásának, ahol állandó kiáll.-on mutatták be az alföldi művészetet a kezdetektől 1945-ig. Élete során számtalan kiállításmegnyitót és ismeretterjesztő előadást tartott, amelyekből kitűnt széleskörű műveltsége és humanista életszemlélete. – Az MSzDP tagja (1944–1948), a Tornyai Társaság titkára (1946– 1949), a TIT tagja (1957-től), a Hódmezővásárhelyi TIT elnöke (1965–2000), a M. Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének tagja (1964-től), a M. Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Csongrád m.-i területi szervezetének ügyvezető titkára (1965–2003), a M. Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Művészeti Író Szakosztály tagja, a Szeremlei Társaság tagja (1991-től), a szentesi Katona Kiss Ferenc Képzőművészeti Alapítvány Kuratóriumának (1994-től) és a Kurucz D. István Alapítvány Kuratóriumának elnöke (1997-től). – Szoc. Kultúráért (1964), Munka Érdemrend ezüst fokozata (1966, 1970), SZOT-díj (1970), Pro Urbe Hódmezővásárhelyért (1970), Munka Érdemrend arany fokozata (1982), Bugát Pál-emlékérem (1987), Móra Ferenc-emlékérem (1991), Tömörkény István-díj (1996), M. Köztársasági Arany Érdemkereszt (1997), Hódmezővásárhely Díszpolgára (2002). F. m.: A Tornyai-hagyaték története (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963, 137–168. p.); Vásárhely szobrai (Hódmezővásárhely, 1973; 2., bőv. kiad. 2002); Városról, művészetről. Válogatott tanulmányok, cikkek,
