Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
C
58 Csőglei Irod.: Cs. G. (https://artportal.hu/lexikon-muvesz/csorba-geza-4252/); Bódi Kinga: Úszó tárlatok. Beszélgetések egykori Velencei Biennálés magyar képzőművészekkel, kurátorokkal, nemzeti biztosokkal. 1. rész – Kérdések Cs. G. művészettörténészhez (Balkon, 3., 2013. 4, 4–9. p.); RÚL 4: 761–762. p. (téves végzettségi adatokkal) Fotó: Cs. G. 1994-ben, Mester Tibor felv., MNG Jávor Anna Csőglei István (1930. júl. 24. Kajmádpuszta [Simonmajor] – 2016. jún. 19. Szekszárd): hivatásos tűzoltótiszt, tűzoltó szakíró. – Az elemi isk.-t szülőhelyén végezte, érettségi vizsgát a szekszárdi Bezerédj István Közgazdasági Technikum l. tagozatán tett (1960). 1950-ben Bp.en segédmunkás, majd három hónapos makói tanf. után tűzoltó Bázakerettyén, Bp.-en, 1952-ben Bonyhádon. Bp.-en, a Petőfi Tűzoltó Tisztképző Isk.-n alhadnagyi rendfokozatot szerzett (1952–1953). Bonyhádon, Szekszárdon, ill. a Tolna m.-i tűzoltóságnál teljesített szolgálatot különböző beosztásokban (1953– 1965), a Tolna M.-i Tűzoltó Osztályparancsnokság helyettes vezetője (1965–1986), alezredes rangban, 1969-ben főtiszti tanf.-ot végzett. 2004-ben ezredessé léptették elő. Fia és unokája is a Tolna m.-i tűzoltóságnál szolgál. – Évtizedeken át gyűjtötte a Tolna m.-i tűzoltás történetének tárgyi emlékeit, amelyeket a kezdeményezésére és szervezésében 1985-ben a Bonyhádon megnyílt Tűzoltó Múz. -ban mutattak be. Könyvet írt több Tolna m.-i település, vmint a Tolna m.-i Tűzoltó Szövetség és a Paksi Atomerőmű tűzoltás-történetéről. – Létrehozta a Szent Flórián Alapítványt, amely a rászoruló tűzoltó bajtársakat segíti. – Vörös Csillag Érdemrend, Április Negyedike Érdemrend (1986), Haza Szolgálatért Érdemrend arany fokozata, Wosinsky-emlékplakett. F. m.: Tamási tűzvédelmének 100 éves története: 1874–1974 (Tamási, 1974); Cs. I.–Velenczei István: Dunaföldvár 100 éves tűzvédelme 1877–1977 (Dunaföldvár, 1977); 100 éve alakult a Tolna m.-i Tűzoltószövetség, 1893–1993 (Szekszárd, 1993); A szekszárdi tűzoltóság történe te, 1873–1998 (Szekszárd, 1998); A Paksi Atomerőmű Tűzoltóság kialakulásának története az ezredfordulóig (Paks, 2000); Fejezetek a dombóvári tűzoltóság 125 éves történetéből, 1876–2001 (Dombóvár, 2001); Tüzek és tűzoltók Faddon [1893–2003] (Fadd, 2003); „Tűzre, vízre vigyázzatok”. Tűzoltó Múz. Bonyhádon. 1985–2005. (https://www.tmtuzoltoszov.hu/index.php?lang= 1&modules=fck&submenu=16); Tüzek és tűzoltók Bátaszéken, 1883–2008 (Bátaszék, 2008); A paksi tűzoltóság múltja és jelene, 1874–2009 (Paks, 2009); Tolnai tüzek és tűzoltók, 1886–2011 (Tolna, 2011). Irod.: Cs. I.: Tűzoltó lettem s nem katona: életem leltára, 1930–2005 (h. n., 2005); Kaczián János: Cs. I. (Honismeret, XXV, 2007. 4., 105. p.); Bonyhád lexikon. Szerk. Steib György (Bonyhád, 2017, 153., 535. p.); Negyedszázad 1992–2017. Mozaikok a Tolna M.-i Egyed Antal Honismereti Egyesület életéből. Szerk. Dobos Gyula István (Szekszárd, 2017, 135. p.); http://www.tuzoltoszovetseg. hu/hirek/218-orok-nyugalomra-helyeztek-csoglei-istvan-nya-tu-ezredest-szekszardon. Fotó: Negyedszázad 1992–2017. Mozaikok a Tolna M.-i Egyed Antal Honismereti Egyesület életéből. Szerk. Dobos Gyula István (Szekszárd, 2017, 135. p.) K. Németh András Csupor István (1942. ápr. 4. Bp. – 2020. dec. 30. Székesfehérvár): fazekas, néprajzkutató, muzeológus. – Kézműves népművészként került a néprajzos muzeológusok közé. A fazekasságot keramikus felesége mellett tanulta ki, és sajátította el azt a technikai tudást, amelynek révén kivételes helyet foglalt el a kerámiatörténet kutatói közt. Az ELTE BTK néprajz szakán tanult (1984–1989). – 1983-ban, már mint fazekasmester, gyűjteménykezelőként került a Néprajzi Múz.-ba, ahol több gyűjt. megismerése után a Kerámiagyűjt. munkatársa lett. A múz.-ban töltött 33 év alatt gondozta a Kresz Mária által rendszerezett és berendezett Kerámiagyűjt.-t. Rendszeresen ő rendezte az új népművészeti kiáll.-okat. Az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékén óraadóként tanított. Számos tanulmányt, könyvet írt a Kerámiagyűjt. egységeiről. Rékai Miklóssal közös munka eredményeként 2003-ban jelent meg a Vajköpülők c. katalógus. Céhes kerámiák c. könyve (2010) nemcsak kerámiakatalógus, hanem céhtörténeti kötet is. 2014-ben a miskakancsókról rendezett kiáll.-t, a katalógust Füvessy Anikóval közösen írta. Az Iparművészeti Múz. Baráti Körének kiadásában 2008-ban indult a Kárpát-medence kerámiaművészete c. katalógussorozat, amelynek három kötete köthető hozzá (Erdély népi kerámia -
