Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

C

54

Csiby

gának is köszönhető, hogy a gyulafehérvári múz. három évtized alatt Erdély legdinamikusabban fejlődő múz.-a lett. ~ vezetése mellett a múz. előbb az alsóvárosi bölcsőde épületében nyílt meg (1888), majd a Mátyás téri óvoda épületének öt termébe költözött át (1900). Jelentős fejlődést jelentett, hogy a Batthyaneum régészeti anyaga is a múz-.-ba került letétbe (1903). A Múz.-ok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége felkérésére ~ mint régészeti szakmegbízott rendezte a zombori, a nyíregyházi, az aranyosmaróti és a nagyváradi múz.-okat. – 1879–1890 között elsősorban természettud.-os publikációi jelentek meg, Gyulafehérvár környékének flórakutatásáról négy cikket készített (1879–1897), s ebben az időszakban jelentette meg a terület faunalistáját is. Régészettud.-i közleményei az Alsófehérmegyei Történelmi, Régészeti és Termé

szettudományi Társulat Évkönyveiben jelentek meg Apulumi maradványok címen (1890–1908). Több római felirat és téglabélyeg ismertetését közölte a Corpus Inscriptionum Latinarum

ban. Tud.-os cikkei jelentek még meg a következő folyóiratokban: Gyulafehérvári Római Katholikus Gymnasi

um Értesítője, Archeológiai Értesítő

, Múzeumi és Könyvtári Értesítő, Századok

, Korrespondenzblatt des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. Több mint 800 cikket, tárcacikket, ill. novellát jelentetett meg erdélyi, elsősorban nagyszebeni és gyulafehérvári lapokban (Hermännstadter Zeitung, Schässburger

, Kronstädter

, Karlsburger Zeitung, Arader Zeitung)

. Szerk. a Karlsburger Zeitung (1879) és a Közművelődés

(1878-tól) c. lapokat. – Számos erdélyi egyesületnek és Gyulafehérvár város képviselőtestületének is tagja volt.

F. m.: A parthenogenesis és metagenesis a növényországban

(Bp., 1887); Gyulafehérvár környékének florája

(Gyu

lafehérvári Római Katholikus Gymnasium Értesítője, Gyulafehérvár, 1888); Gyulafehérvár környékének faunája

(Alsófehérmegyei Történelmi, Régészeti és Természettudományi Társulat Évkönyve 1. 1888, 71–104. p.); Alsófehér vármegye története a római korban (Nagyenyed, 1901); Római ásatások Gyulafehérvár területén (Az Erdélyi Múzeum Egyesület Gyulafehérvárt 1912 október 12–14 napján tartott hetedik vándorgyűlésének emlékkönyve. Kolozsvár, 1913, 139–157. p.).

Irod.: Kárpiss János: Dr. Cs. B. (1842–1916) (Az Erdélyi Római Katholikus Státusz gyulafehérvári Főgimnáziumának Értesítője 1915–1916 tanévről. Gyulafehérvár, 1916); Borza, Alexandru: Amintiri despre arheologul Adalbert Cs. și săpăturile de la Apulum (Cluj, 1936); Szabó Csaba: B. Cs. and the beginnings of urban archaeology in Alba Iulia (Cluj-Napoca, 2016); Szabó Csaba: Cs. B. és az erdélyi városi régészet kezdetei (Dolgozatok az Erdélyi Múzeum érem- és régiségtárából. Új sorozat 10–11., 2016, 119–131. p.); Szabó Csaba, Rusu-Bolindeț, V., Rustoiu, G.T., Gligor, M. (szerk.): Adalbert Cs. and his contemporaries. The pioneers of archaeology in Alba Iulia and beyond (Cluj-Napoca, 2017); Szinnyei II. 323–324. p.; Gulyás IV. 891–892. p.

Fotó: Kárpiss János: Dr. Cs. B. (1842–1916). (Az Erdélyi Római Katholikus Státusz gyulafehérvári Főgimnáziumának Értesítője 1915–1916 tanévről. Gyulafehérvár, 1916)

Pifkó Dániel

Csiby Andor (1888. febr. 4. Gyergyóditró, Csík vm. – 1960. okt. 29. Csíkszereda [ma Miercu

rea Ciuc, Románia]): jogász, közíró, szerkesztő, helytörténész. – A középisk.-t Erzsébetvároson (1905), jogi tanulmányait Kolozsváron végezte (1910). – Ügyvédként, 1914-től városi tanácsosként dolgozott Gyergyószentmiklóson. 1919-ben nem tette le a román állam iránti hűségesküt, ezért nem maradhatott a közigazgatásban. Ügyvédi irodát nyitott, és közéleti, főleg irodalomszervezési feladatokat vállalt, Gyergyó történelmét kutatta. A Csíki Lapok, a Gyergyó, a

Keleti Újság, a Székely Szó munkatársaként, ill. a Gyergyói Lapok

szer

kesztőjeként működött (1934–1936). Honismereti és helytörténeti könyvek szerzője, az Erdélyi

Kár

pát-Egyesület (EKE) 1939. évi gyergyószentmik

lósi vándorgyűlésének tevékeny szervezője. Az 1952-ben alapított Gyergyói Múz.

első vezetője 1954-ig. 1989 után szülőfalujában, Ditróban isk.-t neveztek el róla.

F. m.: Gyilkostó – Lacul Roşu klimatikus gyógyhely monográfiája és kalauza (Brassó, 1937); Borszék – Borsec gyógyfürdő és klimatikus gyógyhely monográfiája (Brassó, 1937); Valea Str

âmbă-i – Gyergyótekerőpataki „Sugó” cseppkőbarlang leírása (Gyergyószentmiklós, 1938); A székely közbirtokossági vagyonok eredete, történelmi és jogi fejlődési az ősfoglalástól napjainkig, különös tekintettel Ditró és Szárhegy borszéki közbirtokosságának borszéki közös vagyonára (Gyergyószentmiklós, 1939).

Irod.: RMIL I. (1981); MÉL I. (1967); RÚL 4.: 579. p.

Csergő Tibor András

Csiby Mihály (1922. ápr. 9. egyes források szerint Ditró, [Ditrău, Románia], valójában Bp. – 2016. febr. 10. Bp.): grafikusművész. – Szüleivel 1930-ban költözött Bp.-Sashalomra. Gallé Tibor festő- és szobrászművész szabadisk.-ja után az Iparművészeti Főisk. festő szakán tanult (az egyházművészettel is foglalkozó díszítő-festő osztályban), mesterei Leszkovszky György és Diósi