Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
Előszó
V Előszó A magyar múzeumügy legrégibb és legnagyobb szakmai szervezete, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 2021-ben ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A jubileum alkalmat adott a számvetésre: egyrészt a visszatekintésre, a három évtized eredményeinek összefoglalására, másrészt a jelen értékelésére, és lehetőséget nyújtott a múzeumok jövőképének felvázolására is. Elkészítettük és az interneten publikáltuk a Társaság tevékenységét évenként dokumentáló kronológiát és adattárat; interjúk készültek az egyesület egykori és jelenlegi vezetőivel, a Társaság kitüntetettjeivel; személyes részvétellel és online módon zajló szakmai rendezvények adtak keretet az emlékezésre és a közös gondolkodásra. Mindezek mellett az évfordulós programsorozat egyik kiemelt célkitűzése volt a Magyar Mú zeumi Arcképcsarnok című életrajzi lexikon második kötetének a megjelentetése. Az első kötet 2002-ben látott napvilágot, a Pulszky Társaság és a Tarsoly Kiadó közös gondozásában, apropóját az akkor kétszáz esztendős múzeumügy (a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár 1802-es alapításának évfordulója) jelentette. A maga nemében úttörő vállalkozás, jelentős tudománytörténeti mérföldkő volt ez a – korábban előzmények nélküli – munka: háromszázötven szerző tollából mintegy ezerötszáz életrajzi szócikk dolgozta fel a magyar múzeumok 18–20. századi történetének meghatározó egyéni életútjait, kiemelkedő személyiségeit. A mű megkerülhetetlen lett a múzeumok múltjával foglalkozó kutatók és érdeklődők számára, ugyanakkor a korlátozott példányszám miatt számos könyvtárból – különösen a határon túli területeken – hiányzik, nehezen hozzáférhető. A folytatást ezért a digitalizálással kezdtük, így az első kötet ma már bárki számára elérhető az interneten, a hungaricana.hu közgyűjteményi portálon keresztül.* A második kötet iránti igény már húsz évvel ezelőtt, az első kötet előszavában megfogalmazódott: „Határozottan kívánatos, hogy a feltáró, feldolgozó és kiadó tevékenység tovább folytatódjék.” (Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor–Viga Gyula, Pulszky Társaság–Tarsoly Kiadó, Budapest, 2002. VI. p.) Az akkori kutatómunka során folyamatosan, a szerkesztés lezárulását követő időszakban is kerültek a felszínre újabb és újabb életrajzok, jeles személyek, meghatározó életművek. Közülük számosan kimaradtak az első kötetből, így a jelenlegi munka alapját a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában megőrzött korábbi szerkesztőségi dokumentumok feldolgozása, ezzel együtt Éri István (1929–2009, a Pulszky Társaság egyik alapítója, az első kötet készítésekor tiszteletbeli elnöke) ide vonatkozó hagyatékának áttekintése jelentette. Ezzel párhuzamosan 2020 tavaszán a második kötet szerkesztőbizottsága országosan és a határon túl is megkezdte az elmúlt húsz évben elhunyt jelentős múzeumi személyiségek névsorának összeállítását. Segítségünkre voltak ebben a munkában a különböző szakmai és tudományos társaságok, és a nyolcszáznál több, körlevélben megszólított muzeális intézmény vezetői, munkatársai is. Kiegészítette ezt a sajtókutatás, a kurrens szakmai periodikák híreinek és nekrológjainak feldolgozása, és a megszámlálhatatlan személyes, baráti, kollegiális együttműködés, melyek révén sokak által figyelemmel kísért szakmai üggyé nemesedett a szerkesztés szerteágazó feladata. Kétéves munka eredménye lett az itt olvasható mintegy ötszáz életrajzi szócikk, 277 szerző tollából. A kutatást és az írást, szerkesztést alapvetően meghatározta a koronavírus-világjárvány, amelynek több hulláma e két esztendőben sújtott mindnyájunkat. A kutatóhelyek, archívumok, könyvtárak hosszú zárva tartásának, a szerzők más irányú többletfeladatainak, az online térbe átkerült *https://library.hungaricana.hu/hu/view/PulszkyTarsMME_Konyvek_2002_MagyarMuzeumiArckepcsarnok/?pg=0&layout=s
